Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Keresztessy Csaba: Az „Andrássyhatvan” építéstörténete

rült bejegyzésre azzal a megjegyzéssel, hogy az utóöröklési jog

34 a Pesti Izraelita Hitközséget illeti.

3

^ Ezzel párhuzamosan bejegyzésre került özv. Perimutter Izsákné, született Foltányi Gizella özvegyi haszonélvezeti joga is.

36 Szomorú érdekesség, hogy a továbbra is bérházként funkcionáló épület egyik bérlője már 1937-ben a Nyilaspárt volt, legalábbis a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megalakulásakor Szálasi Ferenc ezt, közelebbről az épület első emeletét adta meg a párt hivatalos címeként.

37 A „Hűség Háza" néven hírhedetté vált ház egyébként telekkönyvileg soha nem került a nyilasok birtokába, az a háborús években is - legalábbis a telekkönyv szerint - Reiszner Gizella nevén szerepelt. Az épület háborús sérüléseiről sajnos nem rendelkezünk bővebb információval. Annyi bizonyos, hogy bombatalálat érte, melynek során a szomszédos épület (Andrássy út 62.) is károkat szenvedett.

38 Pest ostromának befejeződése után már néhány nappal, január 26-án, más források szerint három nappal később, egy ún, „belügyminiszteri különítmény" vette „birtokba" az épületet,

39 mely ettől kezdve előbb a Politikai Rendészeti Osztály, majd ennek utódszervezetei

40 félelmetes székházául szolgált,

41 Kérdéses volt ugyanakkor az épület tényleges tulajdonjoga, A Magyar Rendőrség Gazdasági Osztálya az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához fordult azzal a kéréssel, hogy az állapítsa meg az ingatlan „elhagyottságát", ez azonban - hatáskör híján - elutasította a megkeresést azzal az indoklással, hogy a tulajdonos, özv. Ali Achmed Mirza

42 nem tekinthető háborús távollévőnek,

43 Közben kiderült, hogy az ÁVO még 1945 folyamán - minden bizonnyal határozott időtartamú - bérleti megállapodást kötött a tulajdonossal.

44 Ennek értelmében a Kormánybiztosság jogerősen kimondta, hogy az épület nem tartozik „vagyonkezelési ügykörébe".

45 1947 elején megkezdődött az épület helyreállítása is. December 1 -én a Fővárosi Közmunkák Tanácsának Elnöke arról értesítette a Politikai Rendészeti Osztályt, hogy a „háborús események következtében megsérült épület helyreállításához városrendészeti szempontból hozzájárul,"

46 Arról, hogy ezek a munkálatok pontosan mely részeit érintették az épületnek, sajnos hallgatnak a források, Annyi bizonyos, hogy renoválásra került a homlokzat, melynek ügyében építésrendőri vizsgálat is indult, azonban ennek okáról, illetve részleteiről semmit nem tudunk, A helyreállítással párhuzamosan - minden bizonnyal - az épület belsejében is történtek átalakítások, hiszen az egykori lakások beosztása alkalmatlan lehetett az új funkció ellátására. Ezek a változások a tervek hiányában ugyanakkor nem követhetők nyomon. A bérleti szerződés megújítása, illetve a helyreállítás költségeinek megosztása körül vita bontakozott ki a tu4. kép. Kifestés a kapualjban. (Perimutter Izsák?) lajdonos és a bérlő között. Ali Achmed Mírza ugyanis továbbra is a korábbi lakbért követelte, a renoválás költségének beszámítása nélkül. Ezt a kincstári jogügyi igazgatóság vitatta, így nem volt hajlandó megkötni az új szerződést, valamint megfizetni a korábban felhalmozódott hátralékokat.

47 A késedelmi kamatok ügye bíróságra került, az a tulajdonos felperesnek adott igazat, s kötelezte a kincstárat a kért összeg, valamint a perköltségek megfizetésére 48 Az épületet a 244/1950. és a 4016/1949. M.T. számú rendelet alapján 1951-ben államosították.

49 A tulajdoni lap szerint az épület kezelői jogát a 3025/1952, számú határozat alapján - Középmagyarországi Boripari Tröszt kapta meg,

30 1957-ben a Chemolimpex Magyar Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalaté lett az épület, mely ezt követően - egészen a jelenlegi funkcióváltásig - mindvégig külkereskedelmi vállalatok kezelésében maradt, Keresztessy Csaba 413