Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Keresztessy Csaba: Az „Andrássyhatvan” építéstörténete

Az „ANDRÁSSYHATVAN" ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Vannak házak, melyeket nem elsősorban építészeti értékeik okán, esetleg valamely híres ember születési-, vagy lakhelyeként, netán jelentős történelmi esemény színtereként tart számon az emlékezet - mégis mindenki ismeri őket. Az „andrássyhatvan" (1. kép) is közéjük tartozik, Gyermekkori emlékem, hogy a közeli Szív utcában lakó nagyanyámmal az Andrássy úton, pontosabban a Népköztársaság útján sétálva a Vörösmarty utcánál mindig megfogta a kezemet, átvezetett a túlsó oldalra - még a „konszolidált" hatvanas években sem volt hajlandó elhaladni az épület előtt, Az 1937-től kezdődő mintegy húsz év bélyeget nyomott a házra. Erről a két évtizedről sokan és sokat írtak már, s feltehetően fognak is még. Történészek feladata lesz, hogy a ma is fájó, de egyre homályosuló, olykor keveredő emlékekből, a szórványosan fellelhető írott és képi forrásokból kiindulva megpróbálják hitelesen ábrázolni az ebben a korszakban történteket. Ezen a helyen mi egy másik megközelítésben, a telek, illetve az épület birtoklás- és építéstörténetének felvázolásával próbálunk adalékokkal szolgálni a ház történetének megismeréséhez. A 18. században még beépítetlen környéken a telekkönyv szerint huszonnégy majorság volt található.

1 Bár a telek számozása a későbbiekben többször változott,

2 az 1838, évi nagy pesti árvíz után készült térkép szintén beépítetlenként ábrázolja a környéket.

3 Ez a helyzet a következő két évtizedben sem módosult jelentősen, ekkor is csupán a környék egyetlen utcája, az Aradi utca

4 mentén találkozhatunk néhány épülettel.

5 A jelenleg vizsgált telek, valamint az azt körülvevő ingatlanok első beépítése az Oetl testvérek vállalatéhoz, a későbbi Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyárhoz fűződik. Az Oetl-gyár kialakulásának előzménye Oetl János lakatoslegény 1851. október 6-án kelt, a pesti városi tanácshoz írott kérvénye volt, melyben, hivatkozva képzettségére, valamint atyjának pesti polgárságára és hivatalnoki beosztására, mesterjogot igényelt.

6 1858-tól, a folyamatosan fejlődő műhely tűzmentes páncélszekrények gyártására szakosodott, Új lendületet kapott a vállalkozás 1862-ben, amikor Oetl János külföldről hazajött öccse, Antal is betársult, az ekkorra már vasöntödével kibővített üzem vezetésébe, Oetl Antal még ez év novemberében kérvénnyel fordult Pest város tanácsához. E szerint: „(alulírott) bátyjával, Oetl Jánossal az itteni 1 -ső magyar k. szab. tűz és betörés ellen biztos Szekrénygyár tulajdonosával egyesülve, a Terézvárosi Király és Aradi utcza közti újonnan nyitott úgynevezett Árok utczában

7 egy gőzmozdony nyal ellátott vasöntödét »Oetl Testverek« czím alatt épített, Miután ezen épület - a fennemlített üzletre nézve - szintúgy a szomszédok biztosítására nézve [,.,] tökéletes czélszerűnek elismertetett, [,,,] kéri a Tekintetes Városi Tanácsot, méltóztassék részére a vasöntőüzlet szabad gyakorolhatására szükséges törvényes engedélyt - a megállapított díj lefizetése mellett - kegyelmesen kiszolgáltatni."

8 Azokat a telkeket, melyeken a forrás szerint ekkorra már felépült üzem elhelyezkedett, Oetl János vásárolta meg 1855-ben, Az építkezés 1862-ben - Hild Károly tervei alapján, Lohr Antal kivitelezésében - kezdődött, s rövid idő alatt lebonyolódhatott, hiszen 1863 első hónapjaiban a gyár már bizonyosan ezen a helyen működött, Eredeti tervei mára már elkallódtak, de alaprajzi elrendezésének felidézésében két térkép is segítségünkre siet. Halácsy Sándor 1871, évi térképén,

9 valamint az egy évvel korábbi keltezésű szabályozási térképen

10 (2, kép) egyaránt egy igen nagy méretű, közel „U" alaprajzú, de kisebb-nagyobb toldalékokkal szabdalt épület képe tárul elénk, melynek főhomlokzata a Kőműves utcára néz,

11 balról az Árok utca, jobbról pedig az 1862-ben még névtelen - Vörösmarty utca határolja,

12 Azt, hogy ebből mennyi valósult meg 1863-ra, s hogy mennyi belőle a térképek elkészültéig történt hozzáépítés, nem tudjuk, de bizonyosra vehető, hogy a gyár nem egy periódusban épült, s fejlődésével párhuzamosan vált szükségessé újabb és újabb épületrészek építése, Az Oetl-féle Pénzszekrény, Lakatosmű, Vas- és Fémöntöde Részvénytársaság további működését azonban hamarosan lehetetlenné tették a városrész rendezésével kapcsolatban bekövetkező kisajátítások. A telek Kőműves utcai szárnya ugyanis teljes egészében, a két mellékutcára eső szárnyak pedig mintegy egyharmad részükig beleestek a tervezett Sugárútba. Ezért 1871 -ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a telket kisajátította, s megkezdte az épületek lebontását. Ez nem ment viták nélkül, legalábbis erre utal az, hogy az ingatlan Közmunkatanács nevére történő telekkönyvi bejegyzésére - részben vétel, részben pedig kisajátítás jogcímén - csak 1875-ben került sor, egy (5067. számú) törvényszéki végzés alapján.

13