Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

366 Aigl 1838. (47. jegyzetben i. m.) 215-216.; Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 21., I, t. 24. rajz.; Dercsényi - Pogány Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 114., 157., 159. (70., 108., 110. képek). 367 Petrovich 1964. (263, jegyzetben i. m.) 368 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 184-187., passim.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 62., passim.; Farbaky Péter: Szatmári György és a pécsi reneszánsz. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István, Jankovits László, Kecskeméti Gábor, Pécs, 2000. 139-141 369 SzL, Tt. 35. sz, Petrovich 1961. (299, jegyzetben i. m.) 85., Tav. Xll./Fig. 3.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 182., 5. kép, 187,, 188. Valószínűleg készült hozzá homlokzatterv, de ezt nem ismerjük. Petrovich barokkosnak tartja, bizonyára a kápolna alapformájából, Ez utóbbihoz Id. a 347. jegyzetet. 370 SzL, Tt. A 3 nézetrajz, amelyek közül az egyik lapon a hozzá tartozó alaprajzok is szerepelnek, a 34. sz. alatt. A csak alaprajzokat hozó 3 lap 35. sz. alatt. 371 SzL, Tt. 34. sz. Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 183., 6. kép, 188, col. 2, A leírásban összekeveri a p. 192., 9. képpel, s így téves következtetésekre jut. Szerintünk első felvetése a helyes, miszerint ez a szignálatlan terv talán nem Krammer, hanem egy ismeretlen mester munkája. 372 SzL., Tt. 35. sz. Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 86,, Tav, XII,

/Fig. 4.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 190., 8. kép, p. 191. Krammer szignálta és rávezetve a káptalan 1777. máj. 22-i jóváhagyása. 373 SzL., Tt. 34. sz. Petrovich korábban a hozzá tartozó alaprajzzal együtt (ld, az előző jegyzetet) Sartori és Krammer közös munkájaként publikálta, de később módosult álláspontja, mivel a terv még Sartori Pécsre érkezése előtt készülhetett. Ld. Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 86., Tav. XIII. Fig. 5.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 180., 4. kép, 191.). Ld. még: Hajós, Géza: Die Erneuerung und der Neubau der mittelalterlichen Kathedrale von Pécs im 18. und 19. Jahrhundert (Aus der Geschichte der ungarischen Denkmalpflege). = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 21. 1967. 181 -182., Abb. 211. Petrovichra hivatkozva, de téves adatokkal, pl. a tervet 1773-as évszámmal közli. 374 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 176-184., passim. 375 SzL., Tt. 35. sz. Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 189., 7. kép, p. 188. col. 2. Szerzőségét illetően Petrovichnak kételyei vannak, de végül Krammer mellett dönt. 376 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 194. 377 A jelentős irodalommal rendelkező kérdés vizsgálata már meszszire vezetne dolgozatunk tárgyától, ezért most ettől eltekíntünk. 378 Petrovich 1964. (263. jegyzetben í. m.) 194-196. 379 SzL, Tt. 34, sz. Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 91-93., Tav. XIX. Fig. 12.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 192., 9. kép, 196. 380 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i, m.) 195-196. Korábban már az 1782-es datálással közölte Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.)Tav. XIX. Fig. 12. 381 Ld. a 299. jegyzetet. 382 PKL, Tervrajzok, 12,, 59,, 61., 63. sz. Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 53., 271, jegyzet, 66-69. képek. 383 PKL., Tervrajzok, ? sz. Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 99-100., Tav. XXIII. Fig. 20.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 199. és 197., 11. kép; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 60., 327. jegyzet és 91., 271, jegyzet, valamint 81-82, képek. Petrovich még kertdíszként közölte, de egyértelműen Boros meghatározását és lokalizálását tartjuk helytállónak, ld. Sonkoly 2000b. (189. jegyzetben i. m.) 39, 384 PKL., Tervrajzok, 13. sz. Petrovich 1961. (299. jegyzetben í. m.) 99-100., Tav. XXIII. Fig. 19.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 199. és 198., 12. kép; Sonkoly 1994b. (93. jegyzetben í. m.) 67,, 9. jegyzet, X. t. 4. kép.; Sonkoly 2000b. (189. jegyzetben i. m.) 36-39., 36., kép. 385 PKL, Tervrajzok, 58. sz. Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 87-88., Tav. XV. Fig. 7.; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 53. és 70. kép. 386 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i, m.) passim, főleg 191., 196., 198-199, 387 Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház leírása az 1882, évi átépítés előtti állapotában. Pécs, 1916. [Klny. a A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, VIII/3-4.] 3.; Szőnyi 1927. (47. jegyzetben i. m.) 74.; Szőnyi 1929. (5. jegyzetben i. m.) 554. col. 2.; Pécs művészete 1934, (259. jegyzetben i, m.) 28. col. 4., 29. col. 2.; Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 15-16.; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 38.; Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 93.; Petrovich 1964. (263. jegyzetben í. m.) 196. col. 1.; Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) először közös munkájukként hozza, de később Sartory (sic!) megvalósult tervéről ír (65,, 156.). Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 61-62. nem foglal egyértelműen állást a kérdésben. Levárdy 1987. (301. jegyzetben i. m.) 8. Krammert tartja a megvalósult épület mesterének. 388 Petrovich 1964. (263. jegyzetben í. m.) 201. col. 2. 389 Petrovich 1961-ben közös művükként közli, 1964-ben viszont már csak Sartori munkájaként (Id. a 379. jegyzetet). 390 Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 21. (I. t. 24.); Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 114., 157., 159. (70,, 77., 79., 108., 110. képek). 391 Sonkoly 1994b. (93. jegyzetben i. m.) 67., 9, jegyzet; Sonkoly 2000b. (189. jegyzetben i. m.) 39.; Sonkoly: Johan Krammer (299. jegyzetben i. m.) [megjelenés alatt] 392 Ld. a 371. jegyzetet. 393 Ld. a 373. jegyzetet, 394 Ld. a 379. jegyzetet. 395 Ld. a 383., 384. jegyzeteket. 396 Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) Tav. XVI-XVII. Fig. 89. ; Boros 1985. (186. jegyzetben i. m.) 71., 72. képek. 397 Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára. Pécs, 1906, 251-254, (No, 775-776.); Szőnyi 1916. (387. jegyzetben í. m.) 48. Az emlék megrendelője utóda, gróf Eszterházy Pál László püspök volt, Egy újabb tanulmány Sartorinak attribuálja az akkoriban ugyanott, a székesegyházi Corpus Christi-kápolnában, oltárként elhelyezett Szatmári-pasztofórium installálását, kiegészítését, ld, Farbaky Péter: Reneszánsz a barokkban. A pécsi székesegyház Szatmárí-tabernákulumának oltárrá alakítása. = Ars Hungarica, 25. 1997. 336. Klimo György püspök fehérmárvány síremléke most az Egyetemi (Püspöki) Könyvtár lépcsőházának falán található, 398 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 198., 62. jegyzet. 399 Mint a forrásokból kiderül, ez csak a külsőre áll, mivel a belső beosztás végleges kialakításáról már csak Krammer halála után döntöttek. Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 196-197. 400 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 196. col. 1, 401 PKL, Protocollum, Tom. VIL, p. 152,; Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) 93., 12. jegyzet; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 204., 58. jegyzet. 402 Petrovich 1961. (299. jegyzetben i. m.) Tav. XX. Fig. 13,; Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 199., 13. kép; Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalíts Mihály készítette első apostolszobrai. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 29. Pécs, 1985. 296., VI. t. 403 Az építési évszám az óra mellett olvasható. A Schmidt-féle székesegyházi restauráció anyagában (SzL, Tt,) több, a Káptalani épület átalakításához készült, dátum és szignó nélküli tervet őriznek. A gépiratos állagjegyzéket összeállító Petrovich Ede zömüket Schmidt művének tartja. Mi inkább az elfoglalt, bécsi professzor helyi építésvezetője, Kírstein szerzőségére voksolunk, amit az oromzat neoreneszánsz stílusa is alátámaszt. 404 Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5, jegyzetben Lm.) 156., 159. (110. kép). 405 Petrovich 1964. (263. jegyzetben i. m.) 198. col. 2.