Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

261 Sonkoly 1998. (14. jegyzetben i. m.) 449-450., valamint 35. és 36. jegyzetek; Sonkoly Károly: A képfaragók háza. Franz Anton Speth szobrász otthona és műhelye. = Pécsi Szemle, 3, 2000, 2. 14-16. 262 Ld. a 250., 411. jegyzeteket. 263 BML, XV. 3. c, PvT, 46, sz,; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 38.; Petrovich Ede: A pécsi Káptalani Levéltár épületének története. = Janus Panonius Múzeum Évkönyve, [8.] Pécs, 1964, 198. Ld. még 412., 413. jegyzeteket. 264 Szőnyi 1924. (224. jegyzetben i. m.); Szőnyi 1928. (54. jegyzetben i. m.) 250-251.; Gerő 1972. (65. jegyzetben i. m.) 23., 3. kép.; Madas 1973. (55. jegyzetben i, m.) 43.; Madas 1978. (47, jegyzetben i. m.) 346-347. 265 MOL, T 1., 5. téka, fasc. 5., No. 438/1. „M. Petz" szignóval. 266 MOL, T 1., 5. téka, fasc. 5., No, 437, „Mathias Petz Maurer Maisterfns kírchen" szignóval, a feliratozásnál 1774. május 21 i dátummal. 267 MOL, T 1,, 5. téka, fasc. 5., No. 438/2. 268 AMOL Tervtárában (T szekció) folytatott kutatásaink során feltűnt számunkra, hogy a T 1. állag 4, és 5, tékáiban több tucat, 1774-1775-ben, különféle kamarai épületekről (főleg sóházakról és harmincadhivatalokról) készült felmérési terv és leírás található, az ország egész területéről. Ezeket más-más szakemberek szignálták. Mindebből arra következtetünk, hogy a pécsi felmérések és leírások talán nem csak az aktuális építkezés gondjai miatt születtek, hanem ebben egy, a kamaránál, Pozsonyban elhatározott, az egész országra kiterjedő kampány is közrejátszott. Elképzelhető, hogy ez az 1772-es kamarai reform következménye volt. Lásd: Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 175., passim. 269 Ld. a 232. jegyzetet. 270 Szőnyi 1924. (224. jegyzetben i. m.) 271 Petzre ld. még 256-266. jegyzeteket. 272 Némileg Petz felé billenti a mérleg nyelvét egy tervének kópiája, amelyet nemrég fedeztünk fel a Rajziskola anyagában (Pécsi rajziskolai rajzok, jelzet néik., kiemelve a Pécsi Normál Iskola irataiból, BML, VIII. 106., Térképszoba, K-szekrény, K-5 fiók, 10, boríték, 10/2 sz.). Az „Invenirt Mathias Petz Copirt Frantz v. Leyer" jelzetű lapon egy L-alakú épület földszinti alaprajza és emeletes főszárnya utcai homlokzatának szürkével és okkerrel színezett nézete látható. A tekintélyes méretű, 19 öl hosszúságú, 13, ill. 14 nyílástengelyes homlokzat földszintjén üzletek vannak. Az imponáló kvalitású, díszes, érett barokk stílusú homlokzatarchitektúra jellege az osztrák-délnémet építészet hatását mutatja. A lejtős terepen álló, nagy, városi ház beazonosítása további kutatásokat kíván. Tájolása nincs, de méreteiből, reprezentatív kialakításából és az üzletekből arra következtetünk, hogy Pécs centrumában keresendő, Már amennyiben megépült, mert az alaprajz jellegzetességeiből és a falak eltérő színezéséből azt feltételezzük, hogy egy meglévő, szerényebb házhoz szándékoztak hozzátoldani az emeletes főszárnyat. Az eredeti terv még a 18. sz. közepén keletkezhetett, s a másolat is erre a századra tehető, Ha tanulórajz, úgy a pécsi Rajziskola 1786-os alapítása utáni években készülhetett. {Kopasz Gábor: Buck József és a pécsi rajziskola első évtizedei. In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok, Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig, Budapest, 1978. 353.) 273 MOL, T 16., No. 13. Ld. Documenta Artis Paulinorum. 2. füzet. A magyar rendtartomány kolostorai, N-Sz. Gyűjtötte: Gyéressy Béla, Szerk. Tóth Melinda. Budapest, 1976, 273, 274 Ld. a 297, jegyzetet. 275 Miklós Mojzer: Werke deutscher Künstler in Ungarn. Teil I.: Architektur. Baden-Baden - Strasbourg, 1962. 10,, passim.; Tóthné Polónyi 1964. (181. jegyzetben i. m.) 212. ff.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 156. 276 MOL, E 44 állag, Aedificalia seu aedilia (1773-1785); Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 181., 13. j., 210., passim. 277 Kapossy 1924. (220. jegyzetben i. m.) 595.; Tölgyesy Felicia: A pozsonyi bárok építészet. Budapest, 1937, 55,; Ember 1945, (220. jegyzetben i. m.) 346-347.; Tóthné Polónyi 1964. (181. jegyzetben i. m.) 209., 5. jegyzet; Kelényi 1978. (220. jegyzetben i. m.) 123-124. 278 Kapossy 1924. (220. jegyzetben i. m.) 588-589.; Tölgyesy 1937, (277. jegyzetben i. m.) 59-60.; Mojzer 1962. (275. jegyzetben i. m.) 23-24.; Vb/M 970. (220. jegyzetben i. m.) 62-63.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 156., 210,; Kelényi György: Franz Anton Hillebrandt (1719-1797). Budapest, 1976. 14., passim.; Kelényi 1978. (220. jegyzetben i. m.) 124. 279 Kapossy 1924. (220. jegyzetben i. m.) 587., 595., passim; Voit 1970. (220. jegyzetben i. m.) 62.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 210-211.; Kelényi 1976. (278. jegyzetben i. m.) 52-53. 280 Kapossy 1924. (220. jegyzetben i. m.) 587-588.; Tölgyesy 1937. (277. jegyzetben i. m.) 56.; Ember 1945. (220. jegyzetben i. m.) 347.; Tóthné Polónyi 1964. (181. jegyzetben i. m.) passim.; Voit 1970. (220. jegyzetben i. m.) 62.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 156., 210-211.; 281 Kapossy 1924. (220. jegyzetben í, m.) 590., 595.; Tölgyesy 1937. (277. jegyzetben i. m.) 62.; Vo/M970. (220. jegyzetben i. m.) 63., passim.; Voit 1980. (178. jegyzetben i. m.) 12. 282 Kapossy 1924. (220. jegyzetben i. m.) 595-598.; Tölgyesy 1937. (277. jegyzetben i. m.) 61.; Voit 1970. (220. jegyzetben i. m.) 63.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 210.; Kelényi 1978. (220. jegyzetben i. m.) 124., passim, 283 Kapossy 1924. (220. jegyzetben i. m.) 587-588.; Ember 1945. (220. jegyzetben i. m.) 347.; Voit 1970. (220. jegyzetben i. m.) 62.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 156-157., 210., 212.; Kelényi 1978. (220. jegyzetben i. m.) 123-124. Jelen dolgozatunkban is említünk több, ilyen példát a pécsi kamarai épületekkel kapcsolatban. 284 Kapossy 1924, (220. jegyzetben i. m.) 587-588.; Nagy 1971. (114. jegyzetben i. m.) 210-211. 285 Mojzer 1962. (275. jegyzetben i. m.) 48-51., passim; Kelényi 1976. (278. jegyzetben i. m.) 286 Kapossy 1924. (220. jegyzetben í. m.) passim.; Kelényi 1976. (278. jegyzetben i. m.) passim. 287 Kelényi 1978. (220. jegyzetben i. m.) 141., 15, kép. 288 Wien, Hofkammerarchiv, Karten und Bauprojekte, Ra 363. (Dobrovits, 1983, 29. kép). Franciscus Frey de Schönstein kamarai építész típusterve 1774-ből, az új sóhivatalok épületeihez Agarév-, Dömölk-, Margitta- és Verebélyre. Az egyemeletes sóház főhomlokzatán nincs kapu, s a lezáró timpanonban címerrelief látható. A terv szerint elkészült épület ma is áll Agaréven (Háromfa, Somogy m.). A timpanon ós a tető egy átépítésnek esett áldozatul, feltehetően az utóbbi években, Megvan eredeti raktárépülete is, bár némileg átalakítva. 289 Ilyen van, pl. a köpcsényi Harmincadház 1811 -es tervrajzán is. Ld. Művészet Magyarországon 1780-1830. (Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Galavics Géza, Szabolcsi Hedvig. Budapest, 1980. 311,, 317. sz. (Bibó István). 290 Ld. a 199. jegyzetet. 291 MOL, T 62,, No. 310. 292 Dobrovits 1983. (231. jegyzetben í. m.) 113-114., 135. és 138. jegyzet, 27. kép. A MOL, T 62. állagában más kópiái is megtalálhatók kamarai épületek terveiről. Az újabb kutatások derítettek fényt arra, hogy a hosszú életű hölgy grafikusként is működött Pozsonyban. Ld. Rózsa György: Schrefl Anna, az első budai rézmetszőnő, = Művészettörténeti Értesítő, 44. 1995. 286., 10. jegyzet, és 290., 16. kép. 293 MOL, T 62., No. 346/1-4. 294 MOL, T 62., No. 41. és No. 166/1. Valószínűleg felmérések. Ld. Brüsztle 1874/1880. (147. jegyzetben i. m.) IV.: 847-857. (Par. Villány), 852-853.; III.: 31-40. (Par. Herczeg-Szőllős) 39. 295 Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. II, Budapest, 1940. 51., 93., 293. (tévesen, hol Márton, hol Máté, hol