Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

1 Köszönet illeti az építészettörténeti kutatást megrendelő BML vezetőit, Szita László ny. igazgatót és Odor Imre igazgatót. 2 Köszönet illeti a munkánkhoz nyújtott segítségért a forrásokat őrző gyújtemények, elsősorban a BML munkatársait, 3 A tudományos dokumentáció megtalálható az KÖH Tervtárában és a BML Kézirattárában, Publikált rövid ismertetés: Sonkoly Károly: Műemléki kutatások az OMF Pécsi Kirendeltségén. = Magyar Műemlékvédelem, 10. Budapest, 1996, 230. 4 A tanulmány elkészítését részben a Kolbe Mihály Alapítvány (Pécs) támogatása tette lehetővé, Itt mondunk köszönetet az alapítványi kuratóriumnak, 5 A témával foglalkozó, korábbi, rövid összefoglalások közül Gosztonyi Gyula: A barokk Pécs, (Pécs műemlékei.) Pécs, 1942. c. munkáját emelnénk ki. Mellette SzőnyiOttó: Pécs műemlékei. = Magyar Művészet, 5. 1929. 545-561. és Dercsényi Dezső - Pogány Frigyes - Szentkirályi Zoltán: Pécs. Budapest, 1956. megfelelő részletei érdemelnek külön említést. 6 Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk. Bandi Gábor. Pécs, 1979. passim.; Fülep Ferenc - Sz. Burger Alice - G. Sándor Mária - Gerő Győző: Pécs város régészeti topográfiája, l-ll. Kézirat. Budapest, 1981, passim. 7 Fülep Ferenc: Sopianae. Budapest, 1984.; Fülep Ferenc: Régészeti kutatások Sopianae városában. In: Fülep Ferenc Bachman Zoltán - Pintér Attila: Sopianae-Pécs ókeresztény emlékei, Budapest, 1988, 9-35. Újabb összefoglalás: Lengvári István: Sopianae, a római Pécs kutatásának története. = SpeciminaNova, 15. Pécs, 2001. 155-168. 8 Fülep 1984. (7. jegyzetben i. m.) R/254. sír. 9 Kubitschek, W. - Loewy, E: Bericht über eine Reise in Ungarn, Slavonien und Croatien. Fünfkirchen. ArchäologischEpigraphische Mitteilungen aus Österreich-Ungarn. III. Wien, 1879. 159. 10 Esetleg a vízvezeték 1875-ös kiépítésénél került elő. Nagy Lajos - Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen. = Baranyai Helytörténetírás, 1977, Pécs, 1979. 352-353, 11 JPM Régészeti Osztály, Adattár, A Pécs belvárosában, az utóbbi évtizedekben folyó, intenzív, sok középkori emléket feltáró régészeti ásatásokról újabban megjelent néhány, összefoglaló tanulmány, azonban ezekben nem szerepelnek leletek a dolgozatunk tárgyát képező ingatlanról, vagy a közeléből, PL: G. Sándor Mária: A pécsi püspökvár és káptalansor középkori topográfiája, In: Régészet és várostörténet tudományos konferencia, Pécs, 1989. Szerk. Uherkovich Ákos. Pécs, 1991. 157-164.; Kárpáti Gábor: Szerzetesrendek megtelepülése a középkori Pécsen. Uo. 165-176.; G. Sándor Mária: Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett, In: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok, Szerk. Valter Ilona. Budapest, 1993. 29-42. 12 Szőnyi Ottó: A pécsi városi múzeum 1913. évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés. = A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, VII/1, Pécs, 1914, 29. 13 Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett. I. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 23. 1978. Pécs, 1979, 166-174. 14 Sonkoly Károly: Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában, A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba, Budapest, 1998. 447-448. 15 Sonkoly Károly: A Pécs, Király utca 3. sz. Aranyhajó Szálloda építéstörténete. Részleges műemléki kutatás dokumentációja. Kézirat. 2001. KÖH Tervtár. 16 Jelentős munkásságából - amelynek bizonyítéka a PKL-ban őrzött hagyatéka is - a tanulmányunk jegyzeteiben szereplőkön kívül, csak néhány publikációját soroljuk fel: Gosztonyi Gyula: A pécsi Szent Péter székesegyház eredete, Pécs, 1939.; Gosztonyi Gyula: A Scitovszky tér környékének helytörténeti vizsgálata. = Pécs szab. kir. város „Majorossy Imre Múzeumának" 1941. évi Értesítője. Pécs, 1941. 53-64.; Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke. Pécs, 1942. 17 Köszönet illeti Boda Miklós tudományos kutatót (Pécs), aki felhívta figyelmünket erre a kérdésre. 18 A pécsi, középkori pénzverésre vonatkozó irodalmat lásd: Hágen József - Rayman János - Süle Tamás: Pécs-Baranya numizmatikai bibliográfiája. Pécs, 2000. 27-28. 19 Kring Miklós: A gazdasági élet. In: Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. I. Budapest, [1938.] 245.; Hornau Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp., 1921. 197-198.; Pohl Artúr: Évszámnélküli magyar dénárok és obulusok 1308-1502. Budapest, 1972. 11.; Marosi Ernő: Az Anjou-kori pénzügyi reform és a pénzverő kamarák szervezete. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987.1,: 45. 20 Pohl Artúr: Zsigmond király pénzverése (1387-1437). = Numizmatikai Közlöny, 66/67. Budapest, 1968. 46., 55.; Pohl 1972. (19. jegyzetben i. m.) 45-46., 60., 84-85., passim; Pohl Artúr: I. Ulászló király pénzverése. = Numizmatikai Közlöny, 72/73, Budapest, 1974, 49-60., passim. 21 Horváth Tibor - Huszár Lajos: Kamaragrófok a középkorban. = Numizmatikai Közlöny, 44/45. Budapest, 1956. 21-33., passim.; Huszár Lajos: Kamaragrófok a középkorban, I. kiegészítés. = Numizmatikai Közlöny, 64/65. Budapest, 1966. 55-59., passim.; Huszár Lajos: A középkori magyar pénztörténet okleveles forrásai, (I. rész). = Numizmatikai Közlöny, 70/71. Budapest, 1972. 39-49., passim,; Pohl 1968. (20. jegyzetben i. m.) 55.; Pohl 1972. (19. jegyzetben i. m.) passim. 22 Gedai István: A magyar aranypénzverés története. MNM/kiállítási vezető. Budapest, [1982,] 9,, 13. 23 Marosi 1987. (19. jegyzetben i. m.) 45-46. 24 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 212.; Marosi 1987. (19. jegyzetben i. m.) 45. Csak bibliográfiából ismerjük: Hermann, István: Finanzadministration in der zweiten hälfte des 14. Jahrhunderts in Ungarn. Budapest, 1987. 25 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 211. 1. jegyzet 26 Hóman Bálint: Magyar pénztörténet, 1000-1325. Budapest, 1916, 458, 27 Hóman 1921. (19. jegyzetben í. m.) 198., 278. 28 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 203., 212-215., 222-223.; Huszár Lajos: A középkori magyar pénztörténet oklevelesforrásai. (II. rész) = Numizmatikai Közlöny, 74/75. Budapest, 1976. 39, 29 Uo. 30 Huszár 1972. (21. jegyzetben i. m.) 48., 49, 31 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 203.; Horváth - Huszár 1956. (21. jegyzetben i. m.); Huszár 1966. (21. jegyzetben i. m.); Pohl 1972. (19. jegyzetben i. m.) passim. 32 Hon/áth - Huszár 1956. (19. jegyzetben i. m.) passim.; Huszár 1966. (21. jegyzetben i, m.) passim.; Teke Zsuzsa: Firenzei üzletemberek Magyarországon 1373-1403. = Történelmi Szemle, 37, 1995. 136., passim. 33 Teke 1995. (32. jegyzetben i. m.) 140., 148. 34 Horváth - Huszár 1956. (21. jegyzetben i. m.) 23., 26.; Huszár 1972. (21. jegyzetben i. m.) passim.; Pohl 1972. (19. jegyzetben i. m.) 12., 29, 35 Hóman 1921. (19, jegyzetben i. m.) 204., 261-268., 277,; Huszár 1972. (21. jegyzetben i. m.) 47. 36 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 204., 261-268., 277. 37 Hóman 1921. (19, jegyzetben i. m.) 205-209. 38 Huszár 1972. (21. jegyzetben i. m.) 48. 39 Csak az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy Kárpáti Gábor régész (Pécs) néhány éve, leletmentés során, a Széchenyi tér 8. sz. háznál egy késő középkori műhely maradványait tárta fel, hamispénz veréséhez használt szerszámokkal (Kárpáti G. szíves szóbeli közlése). Az itt előkerült, primitív hamisítványok körirat-utánzata írástudatlan készítőre vall (Rayman János