Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

hogy a Sóház keleti része még 1832-ben is befejezetlen, arra következtetünk, hogy a szóban forgó beavatkozás csak az utcai főfal ezen szakaszánál jelentkező gondok megoldására és a főhomlokzat helyreállítására szorítkoz­hatott, amibe belefért a kisebb átalakítás is. Ennek a munkának az időpontjára, tervezőjére vo­natkozó forrást nem ismerünk. Teljesen hipotézis-szerű­en felvethetjük Joseph Tallherr (1737-1807) kamarai építész nevét, aki hivatali beosztásánál fogva, az or­szágban sokfelé működött, A Magyar Kamara 1784­ben megszervezett Departamentum Architectonicu­ma 436 élén ugyan F. A. Hillebrandt állt, de ő egyben a bécsi Allgemeine Oberhofbau-Direktion igazgatói tisztét is viselte, Ebből következően a magyar ügyek, a kama­rai osztály hivatalának tényleges irányítója Tallherr volt, 437 Műszaki hivatalnoki tevékenysége mellett sok, saját tervet is rajzolt. Ezeknek nagy része művészi szempontból eléggé igénytelen, a funkció legegysze­rűbb, legolcsóbb kielégítését célzó munka - mint példá­ul a nagyváradi Sóhivatal és raktára 1784-ben készített plánuma, 433 Ismerjük azonban olyan, kvalitásosabb ter­veit is, 439 amelyek révén képet alkothatunk magunknak egyre visszafogottabb, mindinkább a klasszicizmusba átforduló stílusáról. Bár konkrét párhuzamokat nem tu­dunk felfedezni a Piacsek felmérési rajzán megőrződött pécsi homlokzat és Tallherr művei között, az 1770-ben kialakított, késő barokk homlokzatarchitektúra leegysze­rűsítése, „klasszicizálása" beleillik ebbe a képbe, Hipo­tézisünk számára némi alapot nyújt az, hogy a fennma­radt forrásokból ítélve, az építész feltehetően kétszer is megfordult Pécsett, Először 1785-ben járhatott váro­sunkban, A kamara 1784, augusztus 18-án kapott arra vonatkozó rendelkezést, hogy Tallherrt Pécsre kell kül­deni, az ottani jezsuita kollégium akadémiává való átala­kításának előkészítésére. 440 Sok munkát adtak neki a feloszlatott szerzetesrendek szekularizált épületei, Pé­csett a rend eltörlése, 1773 után a kollégium a Tanul­mányi Alap kezére került. A jezsuitáktól örökölt gimnázi­um a mai Janus Pannonius utca 2, sz. saroktelken állott, szintén a rend tulajdonában volt, középkori erede­tű házban működött tovább. Amikor néhány év múlva szóba került az iskola visszaköltöztetése, ennek akadá­lya a kollégium rossz állapota volt. A Helytartótanács sürgetésére a város rendbe hozatta az épületet, de ez csak kisebb volumenű munka lehetett, mert a kérdés továbbra is napirenden maradt, A Jogakadémia végül 1785 szeptemberében költözött Győrből Pécsre és a volt jezsuita kollégiumot foglalta el, 441 Tallherr pécsi ki­szállásának bizonyítéka három, szignált tervrajz, ame­lyek - mint felirataikból kiderül - már Pesten készültek, de minden valószínűség szerint helyszíni szemlén, fel­mérésen alapultak, 1785, augusztus 19-i dátumot visel a volt jezsuita telek (ma a Belváros 39. tömbje) helyszín­rajzát és a tőle északra fekvő iskola (a mai Janus Panno­nius utca 2, sz. helyén) földszinti alaprajzát rögzítő lap és a másik, a jezsuita kollégium 3 színtjének alaprajzait be­mutató felmérési terv, 442 A kollégium udvarának északi fala mellett feltüntet egy téglalap alakú, T-betűvel jelölt te­rületet, A méretegyezések és a betűjel bizonysága sze­rint erre a helyre készítette a „Plan von der Neuen Nor­mal Schulle zu 5, Kirchen sub Litt, T." feliratú tervraj­zot. 443 A lapon a két szint alaprajzai, egy metszet és az egyszerű, 2+3+2 tengelyes, észak-északkeletre tájolt ut­cai homlokzat nézete látható. Ezen kívül még egy pécsi útját feltételezhetjük, amelyre két évtizeddel később, éle­te végén kerülhetett sor, 1805- és 1806-ban - a szek­szárdi plébániatemplom építése idején - terveket és költ­ségvetést készít a pécsi püspöki palota átalakításához, amely végül nem valósult meg, 444 Logikusnak tűnik, ha már itt járt a kamarai építész, alkalma nyílt arra, hogy a most vizsgált kamarai épület problémáival is foglalkoz­zon, Lezárásként, még egyszer hangsúlyozzuk, hogy Tallherr nevét a pécsi Sóház homlokzatának részleges átalakításával kapcsolatban csak mint lehetőséget, hipo­tézisként vetjük fel, mivel erre semmiféle konkrét bizonyí­tékot nem tudunk felmutatni. 31. kép. A 30. kép részlete a Sóház főhomlokzatával

Next

/
Oldalképek
Tartalom