Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

2. kép. Szarvas vára a 15. században. Illusztráció, Tudományos Gyűjtemény, 1822. XI. 128. után formkor sajtójában publikáló tudós-történetbúvár-literátor értelmiség ismereteiben.

80 A történetírók adataira alkalmanként szinte közhelyszerűen hivatkoznak: „A régi Historikusok" - olvashatjuk egy várleírásban - „nem győzik ennek pompás voltát magasztalni."

81 A nemzeti emlékek felé forduló érdeklődés egyik irányát azok az írások képviselték, melyek a történeti források alapján a régebbi hazai építészet és művészet fényét és pompáját hazafias büszkeséggel igyekeztek rekonstruálni. Oláh Miklós nyomán a Mátyás-kori Visegrádról olvashatunk leírást: „Bámulással lehet olvasni az ő könyvében, a' Mátyástól itt építtetett vadas és virages kerteket, a' márvány és alabástromból tsinált szökő-kutakat, a

1 gyönyörűen ki-faragott kilentz Musákat, melyek a' Mátyás' Király' győzedelmeinek pompás Inépein, rész szerént fejér, rész szerént veres bort botsátottak szájokba. Leírja továbbá Oláh Miklós a' halas tavakat, sétáló-helyeket, 's egyéb bámulásra méltó készületeket, A' várban lévő templomban három magas oltárok tsupa alabástromból készültek, 's a' benne lévő nagy orgonának sípjai mind ezüstök voltak, A' Királyi palotához, 's a' benne lévő pompás szobákhoz hasonlókat, Páris'on kívül sehol sem lehetett találni,"

82 Egy leírás szerint a 16. század elején a székesfehérvári főtemplomhoz „hasonló nem volt sok Országokban, Ennek falai állottak betses márványokból, az oltárok alabástromból, aranyból és ezüstből; a' Sz. edények pedig gyémántekkal 's egyéb drága kövekkel voltak ki-rakva."

83 Fejér György is a város római és középkori emlékeinek ismertetésekor Bonfinire hivatkozva említi meg, hogy Szent István Szűz Mária „dicséretére, 's nevére, híres, nagy roppant templomot (Basilicam) építtetett; csudára méltó munkával, a' Kórus falának különös ékességivei, padlattyának márványkőből való készületével."

84 A Mátyás udvarában is gyakran vendégeskedő Báthory Miklós püspök „valamint a' Király a' Budai Várat minden kigondolható módon ékesítette, és olly fényes ditsőségre emelte, hogy egész Európában tsudának tartatnék: úgy Báthory a' Király' példáját követvén Vátzot minden kitelhető módon tsínosította: ékes, és erős Várat épített, Olasz Országból építő Mestereket hivatván a' Templomot, a' Püspöki lakást nagy költségekkel nemes szívéhez 's nagy lelkűségéhöz illendő méltósággal megújította; sok kellemetes kerteket, sétáló utakat, halas tavakat készítetett; a' közel lévő dombokat szőllőkkel, gyümölts fákkal béültettette".

85 Ezek az írások - éppúgy, mint az egykori pompás épületek képzeleti rekonstrukcióval történő új életre keltése a korábbi időszakok követfogadásait, fejedelmi esküvőit, vadászatait ábrázoló 19. századi képzőművészeti alkotásokon - a nemzeti múlt diadalmas időszakainak öntudatos emlékezetbe Idézését is szolgálták.

86 (2-3. kép) Szent István, Nagy Lajos, Zsigmond, s mindenekelőtt Mátyás király építkezéseinek, múvészetpártplásának felelevenítése,

87 a fejedelmekhez kapcsolódó kulturális hagyományok számbavétele ugyanakkor nemcsak a nemzeti múlt megfényesítésére volt alkalmas,