Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

18. századi architektúrájában, amelyre a hosszházas templomok a jellemzőek.

325 A mellékterekkel megtoldott, ovális alapformájú hajót nyolcsüveges, hevederekkel tagolt, cikkelyes boltozású, lapos ívű kupola fedi. A hevedereket a falakból kiugró bázisokon álló, korinthoszi fejezetű oszlopok, illetve az oldalfalak mentén oszloppárok tartják. Gosztonyi Gyula Balthasar Neumann befolyására utal,

326 de talán nem kell ilyen messzire mennünk. Az ún. dunai barokk építőiskola

327 ágas-bogas fájának egy, távoli és kései hajtásával állunk szemben. Belső, centrális térformálásához legközelebb talán a karmelita építész Martin (Athanasius) Wittwer (1667-1732)

323 évtizedekkel korábbi művei állnak.

329 A pécsi tervek publikálója nem említi, hogy dátum, vagy szignó lenne a lapokon, nem hozza a tervező nevét, de érzékelteti, hogy Krammert tartja készítőjüknek, Az építéstörténetből és az alább tárgyalandó felmérésekből mindenesetre egyértelmű, hogy ezek nem az eredetileg megépült templomot mutatják, mivel azt először egészen egyszerű formában hozták tető alá 1724-1766 között, torony és boltozatok nélkül, síkfödémmel.

330 Kivitelezését a rendházzal együtt kezdte meg egy helyi kőművesmester, Johan Okkohajder.

331 így nem tehetjük fel, hogy a kvalitásos plánumok talán még korábban születhettek, netán Wittwer körében, Amennyiben Krammer művei, s nem csak a kivitelezést bízták rá, úgy további kutatásokat kíván, hogy a fiatalon Pécsre került, augsburgi származású építőmester hol töltötte tanulóéveit, kinek a keze alatt tett szert kiemelkedő képzettségére, Azt a lehetőséget is kizárhatjuk, hogy netán Németh tévedett, s a közölt tervek nem a pécsi dominikánus templomhoz készültek. Az alaprajzi részleten és a főhomlokzat nézeténél is megfigyelhető, hogy a rendház utcai homlokzatához képest hátrébb áll a templom, ezért az előbbi északkeleti sarkánál tompaszögben megtörik a fal, s itt nyílik a kolostor kapuja, Ez a jellegzetesség a későbbi felméréseken, térképeken és 19, századi utcaképeken is jól látható.

332 Említést érdemel, hogy míg Wittwer az ide kapcsolható műveinél a hajót fedő kupola hevedereit dupla pilaszteres falpillérekről indítja, addig a pécsi terven a fal mellett, abból kiugró bázisokon, de szabadon álló oszlopok vannak.

333 Ezt a megoldás a prágai karmelita apácák templománál is alkalmazták, amelyet Jean Baptiste Mathey tervezett 1683-ban.

334 Kivitelezésében részt vett, majd később irányította a kőműves Wittwer, akinek itt indult építészi pályája, s e munka idején lépett be a karmelita rendbe.

335 Arra vonatkozó forrásokat sem ismerünk, hogy végül miért nem ebben a formában épült meg a dominikánusok temploma Pécsett. Feltesszük, hogy elsősorban anyagi okok játszottak szerepet a programváltásban, A tervek és a későbbi felmérések összevetéséből is látszik, hogy a kupola létesítése komoly megerősítő falazásokat kívánt volna. Németh említi is, hogy ennek a szerkezetnek a hordozására a hajófalak, különösen a nyugati, a rendházzal szomszédos, amelyet gyengébbre építettek, alkalmatlannak bizonyultak. Ezért halasztódott a templom használatba vétele.

336 Valószínűleg a pénzhiány, illetve az időhiány okozta a nagyszabású terv kivitelezésének elmaradását, Az egyszerűbb, megvalósult állapotot csak Mathias Fölsinger 1785-ös felméréséről ismerjük, mivel a 19, század elején lebontották a templom tornyát, majd 1835 után lakóházzá alakították, ezt végül 1902-ben, kései historizáló stílusban átépítették a mai formára.

337 Mindezek következtében szinte teljesen megsemmisült a barokk templom, amelynek falmaradványait a helyén álló ház 1990-ben elvégzett műemléki kutatása során a szerző megtalálta.

338 A Fölsinger-féle felmérési tervek nem csak a templomot, hanem a rendházat és az egész ingatlan bemutatják.

339 (23-24. kép) Ez már a pécsi dominikánusok 1786 eleji szekularizációjához kapcsolódik, bár az ingóságok leltárát csak 1787, február 17-én állították össze, s a szerzetesek csak 1787 májusában 23. kép. A dominikánus templom és rendház felmérése, alaprajzok (M. Fölsinger, 1785)