Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

16. kép. A 15. kép részlete a Sóházzal jobb minőségű változata elveszett (18. kép), csak egy másik variáns régi fénymásolata hozzáférhető. 250 Mel­chior Takáts geometra 1780 körűire datálható munkáját pedig Szőnyi Ottó 1919-es, elnagyolt pauszmásolata őrizte meg, amelyet a sombereki S au ska-kastély könyv­tárában, általa megtalált mappáról készített, amelynek további sorsa ismeretlen. 251 A főhomlokzat timpanonjának problémájával kapcso­latban már említett, Piatsek-féle, az 1832-es állapotot rögzítő felmérési terv 252 (30. kép) alaprajzaiból kitűnik, hogy a pécsi Sóház 1770-ben elkezdett és a statikai problémák jelentkezése miatt félbeszakadt átépítését nem fejezték be. A keleti rész belső falai később sem ké­szültek el. A tetőszerkezet alatt egy kétszintes, nagy, üres tér volt még fél évszázad múltán is, a kiásni kezdett pincét pedig valószínűleg visszatemették. Ezen a részen az utcai ablakokat befalazva hagyták. Mindkét szinten csak kifelé jelentkező vakablakokat mutat a felmérés. Az udvari oldal keleti végén még pótolták a hiányzó pillére­ket. Az oldalfolyosók árkádnyílásainak az 1774-ben ide­iglenes megoldásnak tűnő befalazásait meghagyták, ami sokat rontott a hátsó homlokzatok képén. Pedig az 1774-es helyzetfelmérés után egy éwel a kamara elkészíttette a Sóház félbeszakadt építkezésé­nek folytatásához szükséges tervet. Szemben az 1774­es anyaggal, ez nem a MOL T 1 -es állagába, hanem a T 62-esbe került. 253 Az erről készült állagjegyzékben, tévesen, mint „Mohács, vásárcsarnok" szerepel. 254 Az 1775-ben született tervrajzról egyértelműen megállapít­ható, hogy a pécsi Sóház keleti részének befejezésé­hez készült. (19. kép) A lapon ennek a hosszmetszete, földszinti és emeleti alaprajzai szerepelnek, a keletről számolt 8. nyílástengelyig. A rajzon a meglévő falak sö­tétek, a megépítésre várók világosak. A három rész pa­pírtakarékos összecsúsztatása kissé zavarossá teszi a tervet és előfordulnak lapsusok is. Például a keleti kapu helyén már két ablak látható, pedig ez még csak terv le­hetett. Hasonló tévedés az is, hogy az udvari homlok­zatból kiugró lépcsőház emeleti részét világos falakkal jelöli, pedig az 1774-es felmérés szerint ez már elké­szült. A megszüntetendő kapualjban akarták kialakítani az 1770-ben felhagyott, s most befejezni szándékolt pincébe vezető lépcsőt. Ezen pince boltozott terének északi oldalán a régi mélypincébe vezető átjárót és

Next

/
Oldalképek
Tartalom