Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

A konyhák szabadtűzhelyei felett fagerendára támaszkodó dongaboltozatokat építettek, amelyekben kéménykürtő nyílott a füst elvezetésére. A ház utcai kapui, valamint ajtói és ablakai tölcséres bélletűek. A szobákban hasáb formájú cserépkályhákat jelöl a rajz, amelyeket kívülről, a folyosók, vagy az alárendelt helyiségek kaminjai felől fűtöttek. A „Beschreibung" első pontja szerint a Sóhivatal délre tájolt (főhomlokzatú) épülete a város főutcáján található. Haladjunk végig a leíráson, ennek sorrendjében, amely a helyszíni bejárás útvonalát követi, s számozása az alaprajz jelzéseinek megfelelően történt. Eközben a rajzokat is vizsgáljuk, mivel ezeken a szövegben nem részletezett jelenségek is megfigyelhetők. 2.: A nyugati kapu mögött boltozott (elöl fiókos donga-, hátul, két hevederív között, csehsüvegboltozat), kikövezett kocsiáthajtó van. 3.: A főépület és a raktár közötti, nagy udvar - amelyet az ügyfelek használnak, s ahol néha sót is tárolnak - burkolat nélküli és dél felé lejt. 4,: A másik, keleti kapu használaton kívül, állandóan zárva, mivel ez az épületrész nincs befejezve, csak a főfalai állnak, de a tető ezt is fedi (5., 6.). Az udvari homlokzatból kiugró, féltetős, a főépületnél alacsonyabb, téglafalú lépcsőház nem boltozott, benne az emeleti lakáshoz vezető falépcső van. A kapualjtól az ellenőrhöz vezető, boltozott, burkolat nélküli, udvari folyosó elején egy fekvő pinceajtó található. E folyosó belső fala befejezetlen, a keleti részen még hiányzik. A folyosó északi, íves záródású nyílásait a pillérek között, másodlagosan, téglával befalazták, de az emeleten csak a boltvállakig. A használaton kívüli kapu tengelyébe eső, szélesebb, kosáríves záródású nyílásokat viszont szabadon hagyták, de az emeleten gerendákkal alátámasztották, Itt, mindkét szinten, a boltvállaktól átlósan felfutó statikai repedéseket jelöl a nézetrajz, Az emeleti folyosó keleti végén, a befejezetlen résznél, az árnyékszék toldalék felett is egy gerendával pótolták a hiányzó pillért. 9.: A használaton kívüli kapualj nyugati falában ajtó nyílik az ellenőr lakásához tartozó, kéménykürtős tűzhelyű konyhába. Ehhez csak egy, kisméretű lakószoba tartozik (10,), amelyben a konyhából fűtött cserépkályha áll. Ezt a szobát egy nagyobb helyiségből választották le, amelynek L-alakú maradéka a lakás kamrája (11,), de bejárata csak az udvari folyosóról van. Az utóbbi két helyiség fapadlós, síkmennyezetes. A lakás 3 ablaka az utcára néz. Mellette egy, a nyugati kapualj felől megközelíthető szoba (iroda?) van (12.), a sarkában cserépkályhával. A kapualj nyugati oldalán indul a hivatalvezető emeleti lakásához szolgáló, kétkarú falépcső (13.), A földszinten, a ház nyugati részén a mérlegmester lakása volt. Két, deszkapadlós, cserépkályhás szobájának ablakai az utcára néznek. Közülük a kisebbik (14.) boltozott, a nagyobb síkmennyezetes (15,). Utóbbi mellett, északra a téglapadlós konyha következik (16,). Az udvari oldalszárny végében, egy nagyobb helyiséget leválasztva, éléskamrát (18.) és a mázsamester irodáját (17.) alakították ki. Utóbbi kis, cserépkályhás szobácska ablaka az udvari oldalfolyosóra néz, amely az árnyékszékhez vezet. Ez a tárolásra használt folyosórész (19.) sincs még befejezve, nincsen padlóburkolata és boltozata, s az elejét deszkafal zárja le, benne ajtóval. Udvari nyílásait, ideiglenes megoldásként, különböző magasságig, vékony téglafalakkal zárták el, de a lakás bejárati előterénél (20.) ajtó és ablak van. Ezek után a leírás egy külön fejezetben foglalkozik a ház alatt található pincékkel. A szöveg helyenként homályos. Úgy tűnik, hogy az épület már elkészült, nyugati része alatt három, eltérő korú, funkcionáló pince van. A hivatalfőnök téglaboltozatos pincéje a kapualj mellett keletre, az udvari oldalfolyosó elején induló lépcsőn közelíthető meg. Tőle keletre található az ellenőr öregebb pincéje, amelynek lejárata az udvari lépcsőháznál van. Tufa boltozatából ítélve, lehet, hogy még középkori eredetű, A ház nyugati szárnya alatti, szintén boltozott pincét - az előző kettővel szemben - az alaprajzon is feltüntették. Lejárata az emeletre szolgáló lépcső mellett indul, ajtaja a mérlegmester lakásának előterébe (20.) nyílik. A forrás megadja a pincék hosszméreteit és hozzávetőleges térfogatát, vagy befogadóképességét is. A Sóház keleti, befejezetlenül maradt része alatt is leír pincéket, amelyeket az alaprajzon is ábrázoltak. Valószínűleg részben ezek okozták a statikai problémákat, amelyek miatt fel kellett függeszteni az építkezést, A 21, pontnál: A használaton kívüli kapu mellett keletre, egy elkezdett, de befejezetlen pince, Még a föld sincs innen teljesen kiásva, a tervezett boltozatot tartó falainak csak az alapja készült el, A gödör fölé ideiglenes fahidat helyeztek el, hogy a túlsó oldalán, a földszint északkeleti sarkában lévő árnyékszéket meg lehessen közelíteni, A befejezetlen pince északi oldalán, az udvari folyosó egyik pillére mellett induló, keskeny pince (22.) is lehet hogy középkori eredetű, legalább is ezt sugallja tufaboltozata, A leírás szerint, nagyobbik részében törmelék van, boltozata több helyen beszakadt, oldalfala leomlott. Tévedésből, a következő két számot a rajzon és a leírásban is felcserélték. Helyesen, a terven 24. sorszámmal egy olyan akna szerepel, amelyből homokot termeltek ki a Sóház építkezéséhez,

233 Ezen munka során, véletlenül elérték a terven 23. jelölésű, keskeny pincejáratot. Jó állapotban lévő boltozata és oldalfalai tufából épültek, tehát lehet, hogy ez is még a középkorból maradt. A föld alatt, négy öl mélyen, közvetlenül a Sóhivatal utcai fala előtt húzódott és Jos.(eph) Pichler szomszédos háza (42.) alá fordult be, Teljes feltárásával a statikai gondok miatt hagytak fel, A problémáról 1774, február 14-én és április 28-án értesítették a város illetékeseit,