Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

a kiemelkedő szakrális (szentképek, ereklyék),

42 a kultikus-történeti

43 (szent korona, Szent Jobb) illetve az anyagi érték (arany- és ezüstpénzek, ékszerek, kincsleletek) veit.

44 A társadalmi és ideológiai változásokkal, a történeti szemlélet átalakulásával és a tudományosság iránti igény terjedésével párhuzamosan a művészeti emlékek értékhierarchiája a vizsgált időszakban módosulni kezd, Csökken - részben a felvilágosodás valláskritikájában gyökerező európai egyházi reformok

45 hatására - az egyházi művészet emlékeinek szakrális ereje,

46 A szakrális érték dominanciáját természetesen már akkor a régiségérték vagy az anyagi érték elsőbbsége váltotta fel, amikor szentképek, oltárképek, értékes kegytárgyak eredeti környezetükből kiszakítva, kultikus funkciójuktól megfosztva magángyűjteményekbe kerültek. Amikor - korszakunkban fokozott mértékben - ennek az emlékcsoportnak a darabjai nyilvános gyűjteményekben nyernek elhelyezést,

47 megítélésükben - az intézmények funkciójával összefüggésben - a történeti, a tudományos

48 és az esztétikai

49 érték kerül előtérbe. Cserey Farkas nemcsak azt javasolja, hogy a garamszentbenedeki oltárról készítsenek másolatot, s azt helyezzék el a Nemzeti Múzeumban, hanem azt is, hogy írják össze a hazai templomok és egyházi kincsek adatait, s a felméréseket küldjék el a Nemzeti Múzeumnak. Mint írja: „Ebből az elenyészett időkről a' jelenvaló és jövendő korra nevezetes befolyású Hisztoriai kincs fog csalhatatlanul egybekerülni,"

50 A magyar korona is ebben az időszakban kezd a korábbi, elsődlegesen közjogi, politikai indítékú vizsgálódás mellett a tudományos - s nemcsak a történeti, hanem a régészeti és a „művészettörténeti" - kutatás tárgyává is lenni,

51 Róka János bécsi prédikációjának pontatlanságait korrigálandó, történeti adatokra támaszkodva írt tanulmányt Pray György Szent István jobbjáról,

52 Kiemelt figyelmet fordított a hazai sajtó is - alkalmanként több újságban folyó sajtóvitákban - a szent koronára, a Lehel-kürtre.

53 A vizsgált időszak elején a napvilágra került ingó történeti emlékek közül egyedül a természetüknél fogva magas anyagi értékkel bíró pénz- és kincsleletek sorsát szabályozták rendeletileg.

5/1 Számos sajtóhír foglalkozott korszakunkban is pénz- és kincsleletekkel.

55 S bár ezek a hírek többnyire a leletek pénzben kifejezhető értékét hangsúlyozzák, a szemléleti változást jelzi, hogy a tudósítók alkalmanként közlik a felbukkant régi pénzek verésének idejét,

56 a kincsleletek leírását,

57 s megemlítik a kincsek közelében található romokat, más tárgyi emlékeket is,

58 Az értékhierarchiában bekövetkezett változásra utal, hogy szinte a rendszeres hazai sajtóirodalom megindulásától kezdve gyakran válik hírértékű eseménnyé a nem kincsjellegű leletek - feliratos kövek, edények, szobortöredékek, épületmaradványok - előkerülése is. Ez, illetve az építészeti és művészeti emlékeket ismertető topográfiai leírások számának növekedése arra utal, hogy a tárgyi emlékek jelentősége - függetlenül szakrális vagy pénzben kifejezhető értéküktől - növekszik a korszak szellemi-kulturális értékrendjében.

59 Ha az ókori pénzeket „tsak úgy tekintjük, mint puszta rezet, egy rézgarasnak értékét alig teszik; ha pedig mint elmét gyönyörködtető, kétségeket fejtő régiséget, lehetetlen sok kintsnél fellyebb nem betsülni."

60 A fiskális szempontok felől a történeti, a tudományos és a művészi érdek felé elmozduló szemléleti változás nyomon követhető az uralkodói rendeletekben is.

61 A 18, század végi kancelláriai határozatok már nemcsak arra törekedtek, hogy a talált kincsek harmadrészének értékét a kincstár megkapja, hanem arra is: „hogy akár tartoznak a talált kincsek a kincs fogalma alá, akár nem; és értékük akár a 150 frton felül, akár azon alul van, a leletek megszerzése a császári gyűjtemények gyarapítása czéljából biztosíttassék."

62 Az egyetem 1802 körül azzal a kéréssel fordult - sikerrel - a városi tanácshoz, illetve a magyar udvari kamarához, hogy egy budai építkezésen talált antik emlékeket (Denkmäler) adják át gyűjteményüknek.

63 1813-tól - József nádor közbenjárására - a császári gyűjtemény elővételi jogának érvényesítése után a Nemzeti Múzeum és az egyetem szakértői rendszeresen válogathatnak a kamarai hatóságokhoz beszolgáltatott kincsekből - az ellenérték megfizetése mellett.

64 A király a kolozsvári református kollégiumban folyó építkezések során előkerült régi aranypénzeknek a kincstárra eső törvényes hányadát az intézménynek adományozta.

65 A RÉGISÉGÉRTÉK ÁTALAKULÁSA - A NEMZETI EMLÉKKULTUSZ KEZDETEI Az emlékek megbecsülésének, tiszteletének egyik fontos indítéka - a legkorábbi időktől kezdve - régiségértékük volt.

66 A vizsgált időszakban a honi művészeti és építészeti emlékek említésekor a régiség különös bűvereje egyre gyakrabban a hazafias érzés és szemlélet kifejeződésével kapcsolódik össze.

67 A sajtóban e tárgykörben megjelenő írások a 19. századi, részben a romantika eszmerendszerében gyökerező hazafias indíttatású nemzeti emlékkultusz

68 kialakulásának irányába mutatnak.

69 A hazai történelem sokszor csupán romokban megmaradt emlékeit a leírásokban - akár a nemzet egykori dicsőségének és nagyságának bizonyítékaiként,

70 akár megpróbáltatásainak mementóiként értékelték vagy értelmezték őket - gyakran övezte egy áhítatos tiszteletet ébresztő sajátos aura.

71 Az elmúlt idők eseményeiről tanúskodó

72 emlékek ugyanakkor követésre méltó, vagy figyelmeztető példázatokként is szolgáltak a jelen és a jövő számára. A hely-