Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében
ÁTÉPÍTÉS 1770-BEN, A HARMADIK SÓHÁZ Fél évszázad múltán a Hivatal már szűknek és avíttnak érezhette a régi Sóházat, amelyet az 1770-es években megújítottak. A beavatkozás olyan nagymértékű volt, hogy az épület teljesen megváltozott, így a 17. század vége óta ez már a harmadik Sóház lett Pécsett, ugyanazon a telken. Ez majd - kisebb változtatásokkal - közel száz évig fog a város főutcáján állni. Madas könyvében nem hoz erre az átépítésre vonatkozó adatot, 212 Az 1722-es felmérésekhez hasonlóan, ebben az esetben is először Fetter Antal hagyatékában 213 találkoztunk az ide kapcsolódó terv- és iratanyaggal, pontosabban ezek fényképeivel és fénymásolataival, A fotókról lemaradtak, illetve rosszul olvashatók, sokszor olvashatatlanok a tervek feliratai. Az egész anyaghoz nem tartozott semmiféle proveniencia megjelölés. 214 Egy ideig azt feltételeztük, hogy az eredeti példányok megtalálhatók valahol a BML gyűjteményeiben, Bíztató jelnek látszott, hogy az egyik itteni fond 215 régi csomójegyzékében, a 37, tételszám alatt ez szerepel: „A császári és királyi Sóhivatal tervrajzai és műleírása. 1774". 216 Kiderült azonban, hogy ez a „Sóház" feliratot viselő papírdosszié is csak fotókat, az iratok gépelt másolatait és ezek fordításait 217 tartalmazza, Az eredeti dokumentumok többségére végül a MOL gyűjteményében bukkantunk rá, s a maradékról is feltesszük, hogy ott keresendő. A Fetter- és a Petrovich-hagyatékokban, illetve a BML említett, „Sóház"-dossziéjában lévő fényképeken szereplő tervek közül - az 1722-eseken kívül - két másikat sem sikerült fellelnünk a MOL-ban. Ezeken ugyanannak a háznak a földszinti és emeleti alaprajzai, valamint egy földszintes melléképület alaprajza láthatók. (8-9. képek) Rosszul olvasható felirataik szerint egy sóházat és a raktárát ábrázolják. A fotók hátoldalára Fetter és Petrovich felírták, hogy a pécsi Sóházról van szó. 8. kép. A Sóház és raktárának földszinti alaprajza (felmérés, 1770-74 k.) 9. kép. A Sóház emeleti alaprajza (felmérés, 1770-74 k.) Ennek átépítését - amint egy alább felhozandó forrásból kiderül - 1770-ben kezdték meg és évekig elhúzódott a munka. A szóban forgó rajzok nem lehetnek kiviteli tervek, mivel egy olyan, köztes állapotot mutatnak be, amikor a ház keleti része még befejezetlen. Készítőjük - a gyengébb kvalitásból ítélve - nem lehetett magasabb képzettségű építész, inkább csak építőmester kezére vallanak. Az 1722-es felmérési tervekkel összehasonlítva megfigyelhető, hogy a Sóházat és az udvari raktárát azóta teljesen átépítették. Az egyemeletes főépület időközben L-alakú lett, mivel az északi oldal nyugati végén már egy rövid, hátsó szárny jelentkezik. Az udvari homlokzaton, mindkét szinten, árkádsor mögött, nyitott folyosók futnak végig, ami előrelépést jelent a korábbi alaprajzhoz képest. Az utcai homlokzat földszintjén - amely most már 12 tengelyes - két nagykapu látszik, s az emeleten is 13-ra nőtt az ablakok száma. Sűrűsödtek az axisok, mivel a telek déli oldalának hossza (26 öl, 4 láb) maradt a régi. A földszinten a nyugati kapualj és három helyiség amelyből kettő kéménykürtős tűzhelyű konyha - az emeleten pedig egy szoba és egy a fentiekhez hasonló konyha boltozottak a rajz szerint. A többi helyiség síkmennyezetes, A szobákban négyzet alapú cserépkályhákat jelöl a felmérés, amelyeket a folyosóra, konyhába, vagy más, alárendelt helyiségekbe nyíló kaminokon, kívülről fűtöttek. Az árnyékszék-toldalékok az udvari oldal két végére kerültek. Az emeletre a nyugati szárnynál elhelyezett, egykarú lépcső visz fel. Az itteni kapualjtól keletre, a folyosó elején pincelépcsőt jelöltek. A háznak a másik kapunál kezdődő, keleti harmada befejezetlen. Áll az utcai főfal, a telekhatárnál a tűzfal és az ehhez épített, földszinti árnyékszék, az udvari oldalfolyosó pillérei, de a belső folyosófal és a válaszfalak még hiányoznak. Az új, udvari raktár - a korábbihoz hasonlóan - a főépülettel párhuzamosan fekszik, de már nem foglalja el a telek teljes szélességét, Vastag falai nagy, súlyos tetőszerkezetre, tárolás céljára kialakított, magas padlástérre vallanak, Kapuja és hat ablaka délre néz, s északra is nyílik négy, Ezek és a főépület nyílásai is tölcséres bélletűek.
