Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

2. kép. Joseph de Haüy térképe Pécs belvárosáról (1687) (jelölve a későbbi Sóház helye) elsősorban a jelentősebb és szembetűnőbb épületeket szerepeltetik, s még azoknak a leírása is rövid, pontatlan, illetve rajzuk túlnyomórészt sematikus. A veduták az esetek többségében nem is a helyszínen készültek, hanem olyan, a másolás során torzult, grafikai ábrázolások, amelyek sokszor még a város tájolását, főbb részeinek elhelyezkedését is tévesen hozzák.

56 Pécs e korszakáról is még az archeológia nyújtja a legbiztosabb ismereteket. A Király utca 11. sz. környékén hódoltság kori régészeti leletek is előkerültek (Mária utca 2-4.,

57 Király utca 5.

58

). A Haüy-féle térképről (2. kép)

59 tudjuk, hogy a közelben - a mai 15. sz, telken ekkor egy kisebb, mohamedán egyházi épület állt,

66 amelyet a legutóbbi időkig mecsetnek tartottak,

61 Már a régi mappákon látszik, hogy - szemben a hasonló funkciójú építményekkel - nem tájolták Mekkára, de a szokásos kupolával fedett, négyzet alapú architektúra volt.

62 Nemrég, a ház hátsó, udvari szárnyának emeletén végzett, belső átalakítások során napvilágra került, jelentős maradványai is igazolták ezt a jellegzetességét. Gerő Győző elképzelhetőnek tartja,

63 hogy talán egy derviskolostorhoz tartozó mejdán

64 lehetett. Ennek a tekké-nek a pontos beazonosítása még további kutatásokat kíván, Lehet, hogy ez is Ferhád pasa kegyes alapítványához tartozott, amelynek ismert épületei a Király utca szemközti oldalán, illetve a Mór utca túlsó sarkán álltak,

65 Evlia Cselebi éppen csak megemlíti Ferhád pasa kolostorát, pontosabb lokalizálás, leírás nélkül.

66 Fontos adat, hogy az 1695-ös kamarai összeírásban, amikor még ismert lehetett hódoltság kori funkciója, mosea és romladozó török kolostorként szerepel az ingatlan.

67 Ezt a „városi mosé"-t 1

7

8Ü-ban eladják egy magánszemélynek, aki itt felépíti házát, amibe belefoglalták a mohamedán vallási épületet is.

68 A mai Király utca a törökkorban is megőrizte jelentőségét, 1663-ban járt Pécsett Evlia Cselebi, aki így ír: „a keleti oldalon a Budai kapu, amelyből csársin és bazáron át", A város ismertetéséből - a keleti szerzőre jellemző túlzásokat leszámítva is - kitűnik, hogy sok, emeletes, cseréppel fedett kőháza van, amelyek még a török hódítás előtt épülhettek.

69 Erre vonatkozó következtetéseket későbbi forrásokból, például Pécs 1687-, 1695-ös összeírásaiból és az ún. 1722-es telekkönyvből is levonhatunk,

76 Véletlen szerencsénkre, a későbbi forrásokban