Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Simon Zoltán – Keresztessy Csaba: A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete

9. kép. Az Apponyi-kastély 1799/1800-ban. Várnagy 1998. nyomán val. A tapasztalatok szerint a második szoba folyosó felőli oldalát a nem említett pincelejárat foglalta el. A harmadik helyiség ugyan azonosítható volna a szövegben írt mosókonyhával, azonban úgy véljük, hogy itt inkább a körfolyosó felől teljesen nyitott előtérrel van dolgunk, mellyel szemközt a délnyugati szárnyban található „szűk keresztfolyosó" áll. E térből azonban nem nyílt kijárat a kastélyon kívülre, így folyosóként az összeíró sem említhette, Ettől az előtértől északnyugatra gazdasági funkciójú helyek (mosókonyha, éléskamrák) következtek, így az előtér mintegy elválasztotta ezeket a lakószobáktól, Megfelel az így kialakuló helyiségszámnak az is, ha a jelenlegi főbejárat szerkezeti elemei alatt olyan eredeti alapozásokat tételezünk fel, melyek egykor osztófalakat tartottak, Ilyen fal lehetett a 101, számú kapualj északnyugati és délkeleti oldala alatt, s ennek megfelelően a jelenlegi 106, és 107, tér helyén lokalizálhatjuk a mosókonyhát, a kapualj helyén pedig az első éléskamrát. Az éléskamra és a „fő" éléskamrák közötti területen helyezhetjük el az egyetlen itt említett szobát, mely bizonyára a sáfár irodája lehetett. A földszint ilyetén felosztása során kialakuló helyiségszám immár megfeleltethető az emeleti szobakiosztásnak. A leírás készítője ezután újra a „nyugati" (északnyugati) szárnyra ért, ahol a kijáratig még két boltozatos szobát (140., 141.) talált. A körfolyosó részleteire a hosszasan idézett forrás nem tér ki, azonban a későbbi átalakítások okozta anomáliákat itt is megfigyelhettük. így más jellegű boltozat található az északkeleti folyosószakasz jelenlegi főbejárat előtti részén, s megtaláltuk, az eredetileg egymást ritmikusan követő, de mára helyenként már elfalazott egykori, az udvarra néző nyílások nyomait is. A fenti tapasztalatok alapján megkísérelhettük a földszint 1773-as alaprajzi elrendezésének rekonstruálását. (6. kép) Az emeleti helyiségek bemutatása során kövessük tovább az 1773-ban készült összeírás útvonalát! A leltározó személy a „keleti" (délkeleti) oldalon álló főlépcsőn ment fel az emeletre, A lépcső a mai 204, számú terem déli harmadában érkezett fel. Ennek megfelelően a teremben meg is találtuk a lépcsőház elbontott északkeleti falának csorbázatát, A leltározó személy jobbra az ebédlőt találta (ez csak úgy képzelhető el, hogy a lépcsőházból kilépett a folyosóra és szembefordult a helyiségekkel, tehát az ebédlő nem a lépcsőházból, hanem a folyosóról nyílt!), s viszonylag részletes leírást is ad róla, Megemlíti, hogy az ebédlőnek mind falai, mind pedig mennyezete a kastély egyéb részeinél magasabbra emelkednek, s ablakai is magasabbak. A síkmennyezetes ebédlő négyzetes kőlapokkal volt burkolva s két kandalló állt benne, A leírt terem szerencsére pontosan azonosítható a mai 205, számú szobával, mely valóban magasabb a többinél, s ablakai is tekintélyesebbek, A várakozásnak megfelelően a terem északnyugati falának tengelyében megtaláltuk a körfolyosó felől egykor ide nyíló, a modern korban elfalazott széles ajtót, A terem mai két oldalsó ajtaja utólagosnak bizonyult. Az ebédlő egykori díszítéséből semmi sem maradt, mert az 1940-es években tűzvész martalékává vált. A leíró az ebédlőtől balra három szobát talált, melyek a mai 203, és 204. számú termek helyén kereshetőek. Mint már említettük, a jelenlegi 204, terem délkeleti harmadában érkezett fel egykor a főlépcső, Mivel újabb csorbázatot sem itt, sem pedig a 203. számú szobában nem találtunk, fel kellett tennünk azt, hogy ez az osztófal a kastély második periódusában épült fel, s mivel nem kötötték be a főfalakba, utóbb nyom nélkül elbontható volt, Most már csak az a kérdés, hogy ez a fal vajon a 203., vagy pedig a 204. szobában állt-e? A magunk részéről valószínűbbnek tartjuk az előbbit, mert - ahogyan azt majd látni fogjuk - az 1773-as összeírás a déli sarokszobában (208. terem) kifejezetten kiemeli, hogy annak négy ablaka van, míg itt ilyenről nem ejt szót, Tudjuk azt is, hogy a 203. szoba alatti földszinti helyiségben (110. terem) a megfelelő helyen bizonyosan állt egy északnyugat-délkeleti irányú osztófal.