Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Simon Zoltán – Keresztessy Csaba: A hőgyészi Apponyi-kastély építéstörténete

FB KA MB F U SZ LB ML K KP KF A KSZ PL - FŐBBJÁRAT - KAPUALJ - MELLÉKBLJÁRAT = FOLYOSÓ - UDVAR - SZOBA - LÉPCSŐ A BÖRTÖNÖKHÖZ « MELLEKLÉPCSÖ - KAMRA = KÁPOLNA - KERESZTFOLYOSÓ - AJTÓ - A KÁPLÁN SZOBÁI - P1NCELÉPCSÖ - FŐLÉPCSŐ - KIS PINCELÉPCSÓ ( nem említik ) - ELŐTÉR ( nem emiitik ) - MOSÓKONYHA - ÉLÉSKAMRA - FÖ ÉLÉSKAMRA - ÁRNYÉKSZÉKEK 101 Ti HŐGYÉSZ, APPONY1 - KASTÉLY 1773. ÉVI ÁLLAPOT REKONSTRUKCIÓS ALAPRAJZA FÖLDSZINT 6. kép. Az 1773. évi állapot rekonstrukciós alaprajza, földszint valamint szürkés meszelésréteget találtunk. Közülük az alsók bizonyosan még a kápolnához tartoztak, hiszen a megvésett felületek határán kifordulnak, Mindazonáltal a vizsgált pontokon díszítő festést sem ezeken, sem pedig a későbbi rétegeken nem találtunk, Megkockáztatható volna, hogy a kápolna eredetileg nem is volt kifestve (megjegyzendő, hogy első periódusú kifestést sehol sem találtunk!), de a kérdés végleges eldöntéséhez meg kellett volna vizsgálni a 125, terem feletti emeleti szoba (212.) falait is. Ez a kutatás idején néprajzi raktár volt, így ott érdemben nem vizsgálódhattunk. A káplán folyosóról nyíló szobái a 123,, illetve a 121 122. terekkel azonosíthatók. Ezek a fiókos dongaboltozattal fedett keskeny szobák a körfolyosóról eredetileg nem voltak megközelíthetőek. E szobák után az összeíró a „keleti" (délkeleti) szárnyba jutott. Itt három, boltozatos szobát talált egy sorban. Ez azt jelenti, hogy ezek a helyiségek valószínűleg csak egymáson keresztül voltak megközelíthetőek. A jelenlegi alaprajzra pillantva azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a déli sarokrizalitot elfoglaló 119. és 120. számú szobáknak a körfolyosóról semmiképpen nem lehetett bejáratuk, hanem csupán a 118. számú terem felől (mai, északnyugati ajtajaik utólagosak). Az alábbiakban látni fogjuk, hogy csupán e három helyiség feleltethető meg a leíró által említett három, egy sorban lévő szobának, más variáció nem lehetséges annak ellenére sem, hogy a 119. és 120. szobák közötti osztófa! a főfalakhoz képest egyértelműen utólagosnak bizonyult. Annyi bizonyos, hogy ennek az osztófalnak 1773-ban már állnia kellett, Mivel ilyen, utólagos építésű, de 1773-ban már bizonyosan álló falakat másutt is találtunk, meg kellett állapítanunk, hogy az 1773, évi leírás már nem a kastély eredeti állapotára vet fény, némi átalakítás már korábban is történt. Mivel a kastélyt Bél Mátyás 1730 körül újonnan épültnek mondja, ennek a kisebb átalakításnak 1730 és 1773 között kellett lezajlania. Az építkezést elrendelő birtokosként leginkább II. Mercy jöhet számításba, aki 1734 és 1767 között volt a tulajdonos, s egyébként Is