Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és meseterei. Körmend és Eszterháza

50 A 19. század első felei, kastélyról szóló útleírásokban még szerepel említése, persze sok esetben ezek egymástól való átvétele is felmerül, 51 A lanternát az 1780-as években javítják, üvegezik. (Dávid Ferenc szíves szóbeli közlése.) A lanterna visszaépült - számos ellenvélemény ellenére - és a tervtanácsi határozat a váza helyett egy térbeli kereszt elhelyezését hagyta jóvá. 52 1832-es leltár ld. Függelék 5. jegyzet. 53 Az átfestésről: Pintér Attila: A fertődi kastélykápolna felfestéseinek restaurálása. = Örökségvédelem, 6, 2002, 1/2. 1-3. Pintér Attilával ellentétben én elsősorban a 19. század végi átfestést feltételezem. Pintér Attila és Radukov Angel végezték a kupola freskójának restaurálását. 54 Egy közép-európai vállalkozó Budapesten. Schmidt Miksa bútorgyáros magyarországi tevékenysége és hagyatéka. Szerk. Korányi Éva, Kiss Éva, Budapest, 2001. 165. További adalékul Schmidt fertődi tevékenységéhez: MOL Esterházy család levéltára, P, 112., Hitbizományi leltárak IV. 164. f. 1936. „1161. Műszaki tervezet az eszterházi várbeli képtárról, faragott aranyszegélyes tölgyfarámában, készítette Schmidt-ház 1895-ben 124/91. - 1 db. 1162. Műszaki tervezet az eszterházai vadászkastély dísztermének faldekoratiójáról, aranyszegélyes tölgyfarámában (Schmidt) 95/95 - 1 db." 55 A nyílászárók felmérését Vitályos Ágnes végezte, a fenti adatokért neki tartozom köszönettel. 56 MOL T. 2. No 1560. Közölte - Valkó Arisztid gyűjtése nyomán - Balogh András: A fertődi kastély építéstörténetének főbb mozzanatai. - Művészettörténeti Értesítő, 2. 1955. 130-133. Vezértervnek először Voit Pál nevezi. Ld. Dercsényi Dezső Entz Géza - Voit Pál: Műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről. = Műemlékvédelem, 9. 1965. 140-141, 57 Serfőző Szabolcs: A győri székesegyház Szűz Mária-kegyoltára. = Művészettörténeti Értesítő, 48. 1999. 94-102. 58 Valkó 1955. (44. jegyzetben i. m.) 129. 59 A Hárich által közölt adatot, a kápolna liturgikus használatát illetően, kiegészíti Esterházy Miklós, Eszterházán, 1910. augusztus 2-án gr. Széchenyi Miklós győri püspökhöz írt levele: „a süttöri plébánoshoz tartozik az eszterházaí várkastélyban lévő nyilvános várkápolna [...] Előbb a süttöri plébános és pedig Méltóságos püspök elődje b. e. Zichy Ferenc grófnak 1780. november 27-én kelt irata szerint kettős mise tartásának engedélyével - majd az 1798. szeptember 4-én kelt s ősöm Eszterházy Miklós herceg által kiállított irata további uradalmi tetszésig a süttöri plébános mellé szervezett. A várkáplán szolgáltatta a várkápolnában a szentmisét és látta el az egyházi teendőket. (Az újabb időben a gyermekeim mellett alkalmazott nevelő végezte azt ki azonban itt tartózkodásunk alatt - míg télen a kápolnában istentisztelet egyáltalán nem tartatott.) (minthogy a hercegi nevelői állás megszűnt) - Minthogy (másrészről) az Eszterházán alkalmazott nagyszámú tisztikar és cselédség a téli zord időben nehezen járhat el a szent mise látogatása végett Süttörre, melynek temploma éppen hogy az ottani hívek befogadására képes, tisztviselőim és cselédségem lelki szükségleteinek ellátása céljából óhajtanám, hogy a várkápolnában legalább vasár és ünnepnapokon és a bold. Szűz napjául rendelt mise tartassék akkor is amikor magam és családom nem vagyok Eszterházán." Családja ott tartózkodása idején minden nap misét kíván, ezért kéri június 1-től a várkápláni állás visszaállítását. (MOL Esterházy család levéltára, P. 159., Kegyúri jogok, 6. es. III. A. - fogalmazvány) 60 Valkó 1955. (44. jegyzetben i. m.) 128-129. Valkónál Steinbock másodikként közölt költségvetése, csak mint márvány falburkolatokra tett ajánlat szerepel, de a szövegközlésben az oltár és az oltárlépcsők is szerepelnek. 61 Steinbock keresztnevei alapján nem azonosítható teljes bizonysággal a körmendi oltárt készítő kőfaragóval, Fertődön: Stephan Gabriel Steinbock, Körmenden pedig Gabriel Mathias Steinbock szerepel. Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von Antike bis zur Gegenwart. Begr. von Ulrich Thieme und Felix Becker. XXXI. Leipzig, 1937, 550-551. A ThiemeBecker megkülönböztet 1750-1770-es években adatolt Gabriel és Stephan Steinböcköt. Lehetséges, hogy egyugyanazon személyről van szó? 62 A szöveg értelmezését, az anyagok meghatározását Lővei Pálnak köszönöm. 63 Valkó 1953. (44. jegyzetben i. m.) 136. Az oltár oltárretabló lényegében az költségvetésben részletezett módon készült el. Az oltár restaurálását Szőnyi Zsuzsanna faszobrász-restaurátor végezte. 64 Melier 1915. (42. jegyzetben i. m.) XXXII., 6.: Nr. 12., 8.: Nr. 19., 9.: Nr. 22. 65 Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von Antike bis zur Gegenwart. Begr. von Ulrich Thieme und Felix Becker. XX. Leipzig, 1927. 113. 66 Erről Id. Pintér 2002. (53. jegyzetben i. m.) 1-3. A műmárvány munkák restaurátora Kisterenyeí Ervin volt. 67 Garas, Klára: Unbekannte Fresken von Josef Ignaz Mildorfer. - Mitteilungen der Österreichischen Galerie, Jg. 24/25, Nr. 68/69. 1980/1981. A fertődi kápolnára vonatkozóan: 101-102. 68 Valkó 1953. (44. jegyzetben í. m.) 136. Pintér Attila szerint nem végezhette el a munkát Milldorfer az 1764. október 25-én megkötött szerződés szerint két hónap alatt, főként a téli hónapok alatt, Pintér 2002, (53. jegyzetben í. m.) 1. A barokkban alkalmazott technikák közül a freskót a leggyorsabb művészi munkának véli a szakirodalom. Egy gyakorlott mester állítólag naponta akár 5 m2 felületet - a fertődi kápolna kupolája kb, 70 m2 - is képes volt megfesteni. Lust auf Barock. Himmel trifft Erde in Oberschwaben. Hrsg. Thierer, Manfred. Lindenberg, 2002. 184. Az eszterházai munkát Milldorfer bizonyosan a megrendelő megelégedésére végezte el, mivel 1766. augusztus 11-én újabb szerződést kötöttek vele, ez a szerződés pedig a díszterem kifestéséről szólt. Érdekes, hogy ekkor is inkább a „hideg" hónapok által Milldorfer rendelkezésére, mivel az egyesség szerint március végére kellett a munkával elkészülnie. Ld. Valkó 1953. (44. jegyzetben i. m.) 137. 69 Szílárdffy Zoltán: Szent István király felajánlásának attribútumai. = Művészettörténeti Értesítő, 48. 1999. 72. A kibővített típus a Szílárdffy szerint „per Mariam ad Jesum", 70 Szent István szakáll nélküli ábrázolása ritka. Ld. Maulbertsch olajvázlata, 1754.: Garas 1980/1981. (67. jegyzetben i. m.) 102. és Joseph Sebastian Klauber rézmetszete, 1750.: Knapp Éva: „Gyönyörű volt szál alakja". Szent István király ikonográfiája a sokszorosított grafikában a XV. század közepéig. Budapest, 2001. 178. Nr. 96. 71 Az oltárképet Rotenstein [Pálffy János] G. E. v. R: Reisen durch einen Theil des Königreich Ungarn im Jahre 1763 und folgenden Jahren. In: Johann Bernoullis Sammlung kurzer ReisePeschreibungen. Bd. IX, Berlin, 1783. 266., mint Mária mennybemenetelét írja le, olasz festő alkotásaként. Dallos Márton szerint (1781) benne Szent Antal képe látható: „Ott egy helyes szép Kápolna emelkedett, / Mellyben szent Antalnak képe helhesztetett" Dallos Márton: Eszterházi várnak és ahhoz tartozandó nevezetesebb helyeinek rövid leirása. Sopronban, 1781. A további leírások ezt a két variációt ismételgetik, aszerint melyik forrásból dolgoztak, vagy ahogy Korabinszky írja „Auf dem Alterblatte wird die Himmelfahrt Maria von einem italienishen Mahler, nach anderen Nachrichten aber heil. Anton vorgestellt." Korabinszky, Johann Matthias: Geogrpahisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. 167. 72 A fénykép Diebold Károly a kastélyról készült albumában található, melyet a fertődi kastélymúzeum igazgatónője Bak Jolán őriz. Bak Jolán hozta létre, majd irányította a „Fertődi kastélykápolnáért" alapítványt, amely a kápolna helyreállítását lehetővé tette. Ehelyütt is szeretném megköszöni a fénykép publikálási