Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

FÜGGELÉK Művészek és mesterek a körmendi uradalmi építési hivatal szolgálatában ALBEL, Johann Michael. Kőművesmester. 1732-ben lépett a Bauamt szolgálatába kőművespallérként, az addig ott dolgozó Hausmeisel kőműves helyébe, (Batthyány-lt. P. 1322., 122, cs. f. 102.) 1746 és 1768 között a körmendi uradalom vezető kőművesmestere. (Uo. f. 413-642.; Batthyány Miss. 55.546-548.) 1767-ben a körmendi plébánia épületének bővítési tervét és annak költségvetését készítette, az ő és Joseph Gíessl Bauinspektor aláírásával. (Uo. P. 1317., 32. cs.) Egy 1768-ból fennmaradt bérjegyzék szerint fizetése évi 220 forint volt. (Uo. P. 1317,, 32. es. II. series.) ALLIO, Donato Felice. Bécsi császári építész. Az 1733-ban Körmenden elhunyt Andreas Miller építési írnok hagyatékáPan összeírt tervjegyzék szerint az 1730-tól épülő körmendi kastély tervezője „meister Allio", (Batthyány-lt. P. 1313., 122. cs. f, 26. foliázatlan iratok) A leltárba vett tervek között a körmendi kastély és kertjének rajzain kívül az ő terveként szerepel még a rohonci Batthyány-kastély nagytermének, a zalaegerszegi megyeházának és a Körmendhez közeli Nadasd templomának rajza. (Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok 1650-1760. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, 1980. 8., 10. és No. 30., 31.; Koppány Tibor: Adalékok Donato Felice de Allio (1677-1761) császári és királyi építész magyarországi működéséhez. = Művészettörténeti Értesítő, 38. 1989. 16-20. -jegyzeteiben a rá vonatkozó irodalommal) A bécsi építész, akit a magyar és az osztrák szakirodalom egyaránt a kiemelkedők közé sorol, 1727-től szerepelt Magyarországon, Budán, Pozsonyban, valamint hadmérnökként a Délvidéken, az akkori török határ menti várak építésén (Mojzer, Miklós: Werke deutscher Künstler in Ungarn. BadenBaden - Strasbourg, 1962, 35.; Művészeti lexikon. I. Főszerk. Genthon István, Zádor Anna. Budapest, 1965. 46.; Voit Pál: A barokk Magyarországon. Budapest, 1970. 37., 43.) ALLIO, Francesco Sebastiano. Bécsi kőművesmester, Donato Felice legidősebb fia, munkáinak irányítója, aki a körmendi kastélyhoz kiegészítő részletterveket készített. (MOL Batthyány-tervtár, 153/a. Ismerteti: Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok 1650-1760. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, 1980. No. 30.; Koppány Tibor: Adalékok Donato Felice de Allio (1677-1761) császári és királyi építész magyarországi működéséhez. = Művészettörténeti Értesítő, 38. 1989. 16-20.) ANREITH, Johann Georg. Szombathelyi kőművesmester. 1808-ban a Batthyány-család szombathelyi házának építésén dolgozott, valamint az ahhoz tartozó majorházat építette. (Batthyány-lt. P. 1322., 125. cs. f. 508.) 1815-ben a Batthyány birtokban levő Szombathely-szőkeföldi kastély majorjában malmot épített Joseph Triefuss kőművessel együtt. (Batthyány-lt. P. 1322., 127. cs. f. 251.), 1821ben pedig Vojta Donáttal ugyanott magtárat. (Uo. 128. cs. számozatlan) Anreith 1793-ban Pozsonyból jött Szombathelyre, ahol Melchior H efelé főpallérja volt, annak halála után pedig szombathelyi polgárként Szily János püspök építkezéseinek vezetője. (Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 174.; Művészeti lexikon. Főszerk. Genthon István, Zádor Anna, I, Budapest, 1965. 76.; Szilágyi István: Anreith János György emlékére. = Vasi Szemle, 27. 1973. 301-303.) Asztalos, kanizsai. 1779-1780-ban nevének említése nélkül szerepel a homokkomáromí ferences templom főoltáráért kifizetett 265 forint összeggel. (Batthyány-lt. P. 1322., 123. cs. Évrendezett számadások) Asztalos, körmendi. 1717. szeptember végén a körmendi kastélyon végzett munkájáért fizettek neki. (Batthyány-lt. P. 1323., 10, cs., számozatlan) Asztalos, rohonci, 1702-ben Körmendre küldését kérik, a kastély építéséhez. (Batthyány-lt. P. 1334., 18. cs. f. 83.) Ácsmester, dobrai. Körmendre küldését kéri az ottani uradalom 1702-ben, a kastély építéséhez. (Batthyány-lt. P. 1334., 18. cs. f. 83.) Ácsmester, németújvári. 1702-ben kéri az uradalom, hogy küldjék el melléje a dobrai és a többi újvári ácsot Körmendre, ahol elkészült a tető faanyaga, össze kellene rakni. (Batthyány-lt. P. 1334., 18. cs. f. 83.) Ácsok, Körmenden dolgozók. 1714. január elsején nekik és a kőműveseknek 466 forintot fizettek előző évi ottani munkájukért. (Batthyány-lt. P. 1323., 5. cs, f. 1.) BAYRER, Antony. Építési írnok. 1753 és 1757 között szerepel Körmenden. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs. f. 413-642.) BERGER, Antoni. Körmendi asztalosmester. 1781-ben a körmendi parkban a „Temple de Societé"-t építette. 1783-ban egy közelebbről nem megnevezett kerti házat készített. (Batthyány-lt. P. 1323., 10. cs. Vegyes számadások) BRENDTGÖB, Hans Michael. Kőművespallér. 1733-1734-ben szerepel Körmenden, a kastély építésén. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs. f. 105.) BRENNER János. Németújvári kőművesmester. 1806 és 1844 között dolgozott az ottani uradalomban, és amikor 1845-ben elszámoltak vele, megállapították, hogy ötvenhárom éves, vagyis 1792-ben született. (Batthyány-lt. P. 1322., 132, cs.) CHEVREUX, Adrian. Hadmérnök kapitány, körmendi építési igazgató. 1767 és 1799 között a Batthyány hercegek birtokainak Baudirektora, a körmendi Bauamt vezetője, Az építési iratokban „Capitan Ingenieur Bau Director", ritkábban „Bauinspektor", főként azonban .Architecte, Directeur des Bâtiments" címmel szerepel. (Batthyány-lt. P. 1317., II. series. 32. es., P. 1323., 123. cs. f. 269-271., 285-288., 324-325,, 355-356. és 124. cs. f. 21-25.) 1772 és 1775 között rendszeresen járt Homokkomáromban, ahol vezetésével épült a ferences kolostor. (Uo.) 1774-ben német nyelvű műleírást és költségvetést készített a szombathelyi megyeháza építéséhez, amelyet ő is tervezett. (Batthyány-lt. P. 1322., 123, cs. f. 311-314.) A megyeháza 1775 és 1779 között épült, az ő és Eörsi megyei mérnök felügyeletével. (Balogh Gyula: Vasmegye székházának története. Szombathely, 1886. 27-28.; Művészeti lexikon. Főszerk. Genthon István, Zádor Anna, I, Budapest, 1965, 407. - tévesen Chevrieux néven; Károlyi Antal - Szentléleky Tihamér: Szombathely. Budapest, 1967. 46-47.; Műemlékjegyzék. Budapest, 1990. II.: 1209.) Vezetésével épült át az 1770-es években a Batthyány-család ludbregi, kanizsai, sőt körmendi kastélya is, Körmenden a kastélypark, amelynek tájképi kertté történő átépítése is az ő irányítása idején indult meg. Az általa aláírt tervek, költségvetések, építési előirányzatok és elszámolások, jelentések arról tanúskodnak, hogy a 18. század utolsó harmadában állandóan folytak a jelentős építkezések. „Herr Hauptmann Chevreux" utolsó említése 1798-ból származik. (Batthyány-lt. P. 1322., 58, cs. f. 58.)