Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. században

1700. do 1850. godine. Zagreb, 1981. 14., 128. Az építési írnokságot ellátókra, valamint az 1739-től szereplő Johann Mathias Paur Bauschreiber személyére: Batthyány-levéltár, P, 1322, Építési iratok, 122. cs., f. 126-148. 30 Michael Albel kérvénye: Batthyány-levéltár, P. 1322. Építési iratok, 122. cs., f, 102,; Hausmeisel pallér folyamodványa: uo. f. 101.; Hans Michael Brendtgöb pallér: uo. f. 105.; Nack és Wohner asztalos, Leblich lakatos: uo. P. 1323. 10. cs. Vegyes számadások, f. 150, 161-162., 177. Schlossner asztalos: uo. P. 1322., 122. cs. f. 161 v. A 1717-ben alakult körmendi vegyes, építőipari céhre uo,; Wimmer stukkátor: uo. f. 112., 123, valamint Schmeller-Kitt, Adelhaid: Archívalische Vorarbeiten zur Österreichischen Kunsttopographie Gerichtsbezirk Oberwart. Wien, 1969. 408. A soproni kőfaragóra: Batthyány-levéltár, P. 1322., 122. es., f. 106-108. és P. 1323. 10. es., 1733, Valószínűsíthető személyükre Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. II. Sopron és környéke műemlékei. 2. bőv. és jav. kiad. Szerk, Csatkai Endre, Dercsényi Dezső. Budapest, 1956. 132-133. A linzi Johann Rőhrig: Batthyány-levéltár, P. 1335., 1, cs. f. 66.; Gabriel Mathias Steinbock: uo. P. 1322., 122. es., f. 155. 169., 170-172., 176. és P. 1323., 10. es. 1740 körül a szalónaki várban is dolgozott: Schmeller-Kitt 1969. i. m. 480. az 1760-as években pedig a fertődi kastélyon: Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. II. Sopron és környéke műemlékei, i. m, 496. Bécsi művész, aki az 1750-es évektől Schőnbrunnban dolgozott: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Hrsg. Ulrich Thieme, Felix Becker. Bd. XXXI. Leipzig, 1937. 550. 31 Pietro Spazzo személyére: Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. IV. köt. Budapest, 1968. 341. Domenigo del Negro; Batthyány-levéltár, P. 1334., 19. cs. számozatlan iratok. Fortunata Prati szabadbattyání szereplésére: uo. P. 1313. Senioratus ., 92. es., Lad. 19., Sorszám 56-78., f. 16/a. 32 Batthyány-levéltár, P, 1322., 122. cs. f. 386-393. A német nyelvű „Instruction" szövege csak impurumban maradt fenn, 33 A Joseph Giessl neve mellett szereplő Ingenieur, illetve annak Ing, vagy Ingen, rövidítése először egy 1753. november 21-én kelt kimutatáson szerepel, amely a körmendi kastélyon végzett asztalos és lakatos munkákat sorolja fel: Batthyány-levéltár, P. 1323., 10. cs. évrendezett iratai. Vörös viaszpecsétje 1736. szeptember 9-én Batthyány Lajos grófhoz intézett jelentésén található: uo. P 1313., 120, cs., 4. fasc, 34 A uradalmi építési hivatal munkamenetének és adminisztrációjának iratai a családi levéltár, P. 1313. Rohonci levéltár, 120-123. és 131, csomójában, a P. 1317. Batthyány Lajos gróf nádori levéltára, II. series, 30-32. csomójában, a P. 1322. Szerződések, 64. csomójában és ugyanott, az Építési iratok, 122. és 123. csomójában, a P. 1323. „Összefoglaló pénzszámadások" című, valamint ugyanott a 10. számú, Vegyes számadások irataiban találhatók. 35 Batthyány-levéltár, P, 1322., 64. cs., f. 276. 36 Batthyány-levéltár, P. 1317. Batthyány Lajos nádor iratai, II,, 32. cs. 37 Nagy Zoltán: Kézművesipar Körmenden a 17-19. században. In: Körmend története. Szerk. Szabó László. Körmend, 1994. 380. 38 A körmendi céhek 1757. évi adójegyzéke: Nagy 1994. (27. jegyzetben i. m.) 396. és az 1784-es évszámú pecsétnyomó: 358. A céh német nyelvű privilégium levelére: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Szerk. Éri István, Nagybákay Péter, Budapest, 1975. 2.: 117. A felsorolt mesterekre vonatkozó források: 1750: Batthyány-levéltár, P. 1313., 123, cs., fasc, 27.; 1764: uo. P. 1322,, 123. cs. f. 53-54,; 1765: uo. 5. cs. évrendezett anyag; 1767: uo. P. 1317., 32. cs. és 1767: uo, 39 A plébánia bővítésének tervrajza: Batthyány-levéltár, P, 1317., 32. cs,, a rajz mellett Johann Michael Albel kőművesmester aláírásával ellátott költségvetéssel. Közölve Koppány 1986. (19. jegyzetben i. m.) 25. kép. A német nyelvű munkásnévsor ugyanott, Adrian Chevreux első adata 1767. január 21-érői származik, Batthyány III. Ádámhoz írott, francia nyelvű leveléből: Batthyány-levéltár, P, 1317. Batthyány Lajos nádor iratai, II. ser. 32. cs. 40 Adrian Chevreux Capitan Ingenieur, sok iratán olvasható aláírása szerint Architecte vagy Director des Bâtiments, 1767 és 1798 között állt a körmendi uradalmi építési hivatal élén. A róla szóló első említés 1767. január 21-én kelt, Batthyány grófhoz címzett, francia nyelvű levele a Körmendről a Szombathelyre vezető út menti tilalmasi erdőt megközelítő új út tervével, költségvetésével és megvalósításához szükséges bérjegyzékkel: Batthyány-levéltár, P. 1317., II, Ser., 32. cs. 41 Batthyány III. Ádám és nagybátyja, Károly tábornagy személyére: Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. I. köt. Budapest, 1967. 143., 145. 42 Az 1767-1769 közötti folyószabályozásokra és hídépítkezésekre: Batthyány-levéltár, P. 1317., 32. cs. évrendezett iratai. Az 1769. évi városi tűzvészre uo. Chevreux mérnök-kapitánynak az 1770-es évekből származó jelentései: Batthyány-levéltár, P. 1322. Építési iratok, 123. cs. f. 269-494. A körmendi sóházra; Koppány 1986. (19. jegyzetben í. m. ) 65. A homokkomáromi építkezésre: Batthyány-levéltár, P. 1322., 124. cs. és a P. 1323., 10. cs. A körmendi tiszttartóság vegyes számadásai tartalmaznak bőséges anyagot. Az utóbbiban található Táncsics János körmendi várnagynak az 1779. december 31. én kelt elszámolása, amely szerint Batthyány József kardinális 1000 forintot tett le az oltár építésére, amelyből 263 forintot fizettek a szobrásznak, 265-öt az asztalosnak és 150-et a festőnek, Egy 1780, június 30-ról származó kimutatás szerint a szobrász szombathelyi volt, az asztalos kanizsai, az ismeretlen származású festőt pedig Gábrielnek hívták. Az oltárképről legutóbb Kostyál 1998. (23. jegyzetben i. m.) 42. A szombathelyi megyeháza bőséges irodalmából a legjelentősebb Balogh Gyula: Vasmegye székházának története. Szombathely, 1888. Chevreux 1774. évi költségvetése. Batthyány-levéltár, P. 1322., 123. cs., f. 311-314. A körmendi kastélypark angolkertté történt átépítésére Koppány 1979. (22. jegyzetben i, m.) legújabban pedig Buttlar, Adrian von: Az angolkert. Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. 19-23., 34-35., 47-48,, 81, A Táncsics János várnagy által 1780-ban készített kimutatás: Batthyány-levéltár, P. 1323,, 5. cs. önálló kötete. A templomok és plébániák felsorolását tartalmazó iratok uo. P. 1322., 123, cs., f. 228-232. és 124. cs., f, 89-91. 43 1773-ban a körmendi úriszék tagjainak felsorolásában Rosty Lajos uradalmi direktor és Paulik János levéltáros után következik Chevreux Capit. ing. und Bau Director: Batthyány-levéltár, P. 1322., 123. es., f. 400-408, 1795-ben Szaniszló István direktor és Paulik levéltáros mögött következik Herr Hauptmann Chevreux: uo. 57. cs., f. 244., s végül 1798-ban ugyanígy: uo, 58. cs., f. 58. A hitbizomány vezető tisztviselőinek, 1768-ból és 1770-ből megmaradt bérjegyzékében a Bauinspektor nem szerepel, csak az említettek: Batthyány-levéltár, P. 1317,, 32. cs. és P. 1322., 57, cs., f, 34-35, A körmendi r, k. plébánián őrzött „Kereszteltek anyakönyve" II. köt. (1740-1780), 435. és a III. köt. (1781-1817), 12, szerint 1779. augusztus 9-én keresztelték Chevreux és Magdalena nevű felesége leányát, a keresztszülők neve alapján elnevezett Ludovica Elisabethát, 1781, december 30-án pedig fiukat, Ludovicus Adrianust. 44 Albel kőművesmester 1732-ben történt alkalmazására I. a 30. jegyzetet. A körmendi r. k. plébánián őrzött „Házasultak anyakönyve" I. köt. (1754-1780), 496. oldalán olvasható bejegyzés szerint 1766. január 17-én kötött házasságot Torkos András uradalmi ügyvéd tanúsága mellett Anna Sajdensacherrel. Leánya, Barbara Zehenbergerin 1782. augusztus 28-án kelt levelében kérte Batthyány II. Lajostól elhunyt apja addig ki nem fizetett munkaPérét: Batthyány-levéltár, P. 1322., 124. cs., f,