Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

Parthy, kőművesmester 1619-ben a bozsoki alsó kastélyon dolgozott legényeivel. (Batthyánylt. Miss. 4.419.) Pál, cserepező mester 1637 decemberében fedte újra legényeivel a németújvári várban a kápolnát és az onnét a kapuig terjedő tetőt. (Batthyány-lt. Miss. 13.951.) Pál, szalónaki képíró 1634. június 1-jén Sárváron címerek és képek festéséért járó bére hátralékaként 22 forintot fizettek neki. (Nádasdy-!t. B. 1563., Számadások, p. 749.) Péter, kőművesmester 1599 és 1601 között a rohonci kastélyon végzett munkájáért fizettek. (MKI, Joanelli) Péter, kőművesmester 1615 és 1618 között a németújvári várban és vízimalomban, valamint a csákányi kastélyban dolgozott. (Batthyány-lt. Miss, 7,342,, 7.374., 15,505,; Koppány 1986. 35.) Pintér, németújvári uradalmi mester 1694-ben legényével együtt szerepel a vár mesteremberei között. (Batthyány-lt. P. 1322., 37. cs. 366/a. kötet, f. 230.) Pongrác, kőműves 1611 -ben a körmendi kastélyon dolgozott, ahol Thomas Weiss építőmester gleisdoríi kőműveseinek egyike volt, (Batthyány-lt. Miss. 43.756., Koppány 1986. 35.) PRINKE, Franz. Ácsmester 1651-ből maradt két német nyelvű levele, amelyekben ácsmunkára jelentkezett. (Batthyány-lt. Miss. 38.403., 38.404.) 1653-ban Körmenden végzett munkájáért, amelyet legényeivel együtt készített, 90 forintot fizettek neki. 1654-ben ugyanott 80 forintot kapott. (Batthyány-lt. P. 1334., C. 17/a., f. 697., 886.) PUM, Mátyás. Szalónaki cserepező 1655-ben kelt Batthyány I. Ádámhoz írott levele, ottani munkájáról, (Batthyány-lt. Miss. 38.865.) Azonos Bum Matthiassal. (Ld. ott is) RAIZ, Merz. Kőműves Az 1599 és 1601 között Rohoncon dolgozó mesterek egyike volt. (MKI, Joanelli) RESCH, Wolfgang. Grazi képíró A Resch, Rösch, Ress néven említett festő az 1647. szeptember 14éről származó feljegyzés szerint 90 forintban szerződött Batthyány I. Ádámmal a németújvári ferences templom oltárképének festésére. (MKI, Iványi) Ezt megelőzően Körmenden tartózkodott, ottani munkássága azonban ismeretlen. Augusztus 9-én onnét indult Németújvárra, „az ottani barátoknak oltárképet készíteni". (Batthyány-lt. Miss. 15.176.) Az oltár építményét faragó Matheus Kern szobrásszal még 1648. január 17-én is a helyszínen voltak. (Batthyány-lt. Miss. 25.679.) Az oltár Resch képével ma is áll. (Garas 1953. 32., 140.; Galavics 1973. 85.) 1649-ben szekereket küldött Németújvárról Grazba az elkészült oltárképekért, amellyel vele ment a rohonci képíró és legényei is, hogy a képeknek ne essék bajuk. (Uo. Miss. 22.748.) Ugyancsak 1649-ben festette ki a németújvári vár órás tornyát „figurák"-kai. (Uo. Miss. 22.741.) 1650-ben készített és sajátkezű jegyzéke szerint 14 tájképet, a császári család tagjainak arcképeit ós vallásos tárgyú képeket festett Batthyány számára. (MKI, Iványi) Ugyanezen esztendő február 26-áról származik az a levele, amelyben kérte, hogy a lakodalomra készített képeket - február 20-án volt ugyanis Rohoncon, a kastélyban Batthyány Ádám leánya, Eleonóra és Esterházy László esküvője -, akkor sem küldje vissza, ha azok nem tetszenek, mert a kialkudott összegnél kevesebbet is elfogad értük. Egyúttal jelezte, hogy a másik oltárképet is megfesti. (Batthyány-lt. Miss. 39.732.; Koppány 1984. 553.) Valószínűleg ugyanarra az alkalomra pástétomok aranyozásáért és ezüstözéséért 19 forint és 30 krajcárt vett fel. (MKI, Iványi) 1658-ban Grazban hunyt el, ottani működése ismeretlen. (Aggházy 1967. 327.) RETACCO, Carlo. Bécsi építőmester 1640-től ismert a levéltári iratokban a másként Retaccho, Rodek, Rudek néven is említett kőműves, Ez év augusztus 9-én kötötték vele az első szerződést a németújvári vár egyik bástyájának építésére. 1640-ből származik a németújvári ferences kolostorra vonatkozó szerződése is. (Koppány 1990. 147-148.) 1641. május 2-án a városban építendő új házakra szerződtek vele, augusztus 10-én az új kolostor építésének következő ütemére, szeptember 20-án pedig a rohonci kastély átépítésére. Végül 1642. március 25-én a szalónaki vár építésére kötöttek vele szerződést. (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f. 13v., 15v.) Fennmaradt még a kolostor korábbi szentélyének bontására vonatkozó szerződése is. (Uo. f. 49.) 1642. augusztus 28-án és szeptember 4-én Németújváron keltezett leveleiben fizetetten kőművesei kielégítését kérte és jelezte, hogy szeptember közepére elkészülnek a ferences templom kőművesmunkáival. Ugyanitt azt is megírta, hogy tetszés szerinti időpontban megkezdhetik a szalónaki várban az építést. (Batthyány-lt, Miss. 39.754., 39.755.) A kolostor építéséért 1643-ban 45 forintot vett fel a ferencesektől (Batthyány-lt. Miss. 48.951.), 1644. augusztus elején pedig azt jelentették, hogy „Kömies Carli" a németújvári várban készítendő porházért 28 forintot kér. (Batthyány-lt. Miss. 22.549.) Az 1643 és 1645 közötti kiadásokat felsoroló memóriáiéban 58 rajnai forinttal szerepel. (Batthyány-lt. P. 1315., 2. cs., f. 19v.) Az 1640-es évek első felében folyó Batthyány építkezések vállalkozó mesterének, s egyben rokonának, talán testvérének, Simone Retacconak 1645 nyarán Bécsben történt halálát követően embereivel együtt elhagyta Németújvárt. (Koppány 1984. 548., 550.) RETACCO, Simone. Bécsi vállalkozó építőmester Az iratokban még Redäckh, Rädeck, Ratäck, Radeckh, Rodek és Rudek néven jelzett mester a dél svájci Valle Intelviben levő Montrogníból származott (Thieme - Becker XXVI. 1934. 187.) 1624-ben már Bécsben élt és a Klosterneuburg, Krems, Sanct Pölten és Laa körzetében működő olasz kőművesek és kőfaragók küldötte volt az osztrák főváros építő céhében. (Hajdecky 1904. 260.) 1627-ben bécsi építőmester (Riesenhuber, Martin: Die kirchliche Baukunst in Österreich. Linz, 1924. 260.), aki ebben az évben nősült másodszor, feleségül véve Giovanni Battista Carlone császári udvari építőmester leányát. Ugyanakkor az ő huga volt Carlone második felesége. (Hajdecky 1904. 257., 259.) 1633-ban a bécsi Burg apósa által tervezett új tánctermét építette, (ÖKTXIV, 1914. 169,, 251. jegyzet) 1645 tavaszán hunyt el. (Hajdecky 1904. 206.; Kühnel 1968. 97.) 1630 és 1636 között Esterházy Miklós nádor megbízásából Fraknó várát építette át, valószínűleg saját tervrajzai alapján. (Esterházy-lt. P. 125., 699. cs., no. 1426-1429.; Schmeller-Kitt 1964. 37-47.; SchmellerKitt 1967. 1-20,; Schmeller-Kitt 1982. 8-9.; Bollwerk Forchtenstein. Ausstellungskatalog. Red. Jakob Michael Perschy. Eisenstadt, 1993. 109.) 1635-től Pálffy Pál megbízásából többedmagával Stomfa kastélyát építette át (Fidler 1997. 231.), 1639-től pedig Bajmóc várának átépítésében vett részt, ugyancsak Pálffyval való szerződése alapján, (Fidler 1994. 223.) Batthyány I. Ádámmal 1639. május 26án kötött szerződést a németújvári vár és 1640-ben a rohonci kastély, 1642-ben pedig a németújvári kolostor építésére, (Batthyány-lt. P. 1322., 122. cs., f, 15.) A Batthyány levéltár építési iratai között fennmaradt egy német nyelvű és keltezés nélküli, a fegyvertár megépítéséért felvett, 23 forintról szóló nyugtája, amelyet „Simon Retako" néven írt alá. (Uo. f, 46.) Németújváron 1639. júniusától szerepel a kiadásijegyzékekben. (Uo. No. 39., f. 8.) Németújváron és Rohoncon 1645 tavaszán bekövetkezett haláláig egyaránt Filiberto Lucchese terveit valósította meg. (Koppány 1984, 548-550., 552,; Koppány 1988, 454., 458., 460., 462-463., 465., 472.) Özvegye 1646. ápri-