Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

Cserepező mester, németújvári 1692-1693-ban említik, (Batthyány-lt, P, 1322, 37, cs., 366/a. kötet, f. 77-78.) Cserepező, szalónaki mester 1648-ban két emberével dolgozott az ottani várban. (Batthyány-lt. P. 1334. 14. cs. számozatlan; Zimányi 1968. 297.) Cserepező, szalónaki uradalmi mester 1678-ban szerepel az uradalmi összeírásban egy ács, 1693-ban pedig a vári munkák bérlistáján is. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs, 366/a, köt, 3et, f. 98-99,; Zimányi 1968, 297,, 303.) Cserepező, uradalmi mester 1610-ben a németújvári vár ebédlőházának tetejét fedte. (Batthyánylt. Miss. 7.220.) 1617-ben a szenteleki templomon dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 7.374.) DELLA, Gaspar. Bécsi udvari festő A bajorországi Benediktbeurenből származó művész, 1616-tól működött Bécsben. 1654-ben 30 forintot fizettek neki Németújváron, egy vörös színű damaszt zászló festéséért, (MKI, Iványi; Aggházy 1959. 72-73.; Garas 1953. 73., 132.; Thieme - Becker IX. 1913. 24.) DORDO, Giovanni Battista. Bécsi kőművespallér 1641 és 1645 között a bécsi vállalkozó Simone Retacco kőművesmester pallérja volt a németújvári várban folyó építkezéseken. Évszám nélküli szerződése maradt, valószínűleg még 1640-ből (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., f, 49,; Koppány 1990. 147-148,), 1641, szeptember 14-ről származik újabb szerződése (Batthyány-lt. uo. f. 13.), a harmadik pedig 1642. június 6-ról. (Uo. f. 13v.) A várbeli munkákról 1642. szeptember 14-én számoltak el vele. (Batthyány-lt. Miss. 22.454.) Ez év őszén fürdőházat épített a várban (Batthyány-lt. Miss. 22.467.), 1643 augusztusában pedig a várkút körüli épületet. (Batthyány-lt. Miss. 48.951,) Decemberben a régi bibliotéka helyiségébe költöztették, ahova ezért kályhát raktak. (Uo. 48.430.) 1645 augusztusában ismét a kútház építésére szerződtek vele. (Batthyány-lt. Miss. 48.962.) Évszám nélküli szerződése maradt egy bástya és a pattantyús szállásának boltozásáról, amelyért 340 forintot, valamint bort és búzát kapott, (Batthyány-lt, P, 1322, 122, cs., f. 49.; Koppány 1984. 548.) Egy évszám nélküli, az 1643 és 1645 közötti építési kiadásokat felsoroló Memóriáié szerint egy alkalommal 100, a másikon 98 forinttal szerepel. (Batthyány-lt. P, 1315. 2. cs., f. 19v.) DRAIER, Hans. Ácsmester A Batthyány levéltár adataiban Draier, Drayer, Dreier, Draer, Dreher és Traier néven szerepel. 1648 és 1657 között minden jelentős építkezésen ott volt. 1648 tavaszán Karli kőművessel „Abriszt fognak csinálni" a tervezett csákányi kastély új épületéhez. (Batthyány-lt. Miss, 22.671.; Koppány 1979. 57-58.) Júliusban azt kérte, hogy Bécsbe utazhasson szerszámokat vásárolni, Ugyanakkor azt is jelentették a földesúrnak, hogy ő és Karli átnézték a javításra váró németújvári tetőt. (Uo. P. 1322. 26. cs., f, 191.) 1649 januárjában ismét engedélyt kért a Bécsbe való utazásra szerszámvásárlás céljából, mivel legényei azok nélkül nem tudnak tovább dolgozni. (Uo. f. 199.) Októberben a szalónaki várba kért öt paraszt ácsot az uradalomból (Uo. f, 213.), a németújvári várba pedig húszezer zsindelyt. (Batthyány-lt, Miss, 43.305.) 1650 márciusában Karli kőművessel ismét Csákányba küldték (Batthyány-lt, P. 1322, 26, cs., f. 226-230.), az ottani kastély építéséhez. 1651. június elején azt jelentették, hogy a németújvári várban befejezi a munkát és elkezdi a vár alatti malmot. (Batthyány-lt. Miss. 6.9739.) A hónap végén ismét Csákányban volt. (Uo. 6.977.) 1653-ban egész nyáron a németújvári várban dolgozott. (Uo. 47.704.) Ősszel pedig Körmenden vette számba a leégett kastély körüli teendőket. Az ottani tetőépítést 1654 augusztusában kezdte meg. (Batthyány-lt. Miss. 33.932.; Koppány 1982, 230.) 1655-ben ismét a németújvári várban dolgozott, ahol a torony sisakját építette (Batthyány-lt. Miss. 24.052.), ősszel pedig újból Körmenden irányította a kastély újjáépítését. (Batthyány-lt. Miss. 13.188.) Még 1657 tavaszán is ott volt (MKI, Iványi; működésének összefoglalása : Koppány 1984, 55.; Koppány 1986. 41.; Koppány 1988. 473.) Esetleg a Tráher János néven említett ács- ós puskaműves mesterrel lehetett azonos. (Ld. ott) DRENTWETT, Philipp Jacob. Augsburgi ötvösmester A kiterjedt ötvös család tagja 1615-től dolgozott a bécsi császári udvarnak, az osztrák főnemességnek, s rajtuk keresztül a lengyelországi és az oroszországinak is. (Thieme - Becker IX. 1913. 551.) A magyarországi művészettörténet Nadasdy Ferenc országbíró ötvöseként tartja számon. (Galavics 1986. 85-87.) Nadasdy sógora, Esterházy Pál megrendelésére 1654-ben készítette a magyarországi ötvösség emlékei között kiemelkedő értékű, a vezekényi csatában elesett Esterházy László emlékét megörökítő tálat és talpas lovasszobrot. (Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár, Budapest, 1994. 66-67., 112., 119., az addigi irodalommal,) Az 1655 és 1657 közötti évekből Augsburgban kelt leveleit őrzi a Batthyány levéltár (Miss, 54,736-54,742,), amelyekben Batthyány I. Ádám által rendelt ötvöstárgyakról esik szó, Kapcsolatuk azonban korábbi eredetű, ugyanis 1654, június 27-én értesítette Batthyányt seibersdorfi kastélyából Nadasdy Ferenc, hogy megérkezett az ötvös és meghozta rendeléseit. Július 10-én azt írta neki, elküldené hozzá az ötvöst, de megbetegedett és ezért nem mehet. (Batthyány-lt. Miss, 32.360., 32.364.) Batthyány Ádám július 12én kelt válasza szerint megkapta az ötvöstárgyakat, köztük egy kalamárist, valamint puskavereteket és poharakat. (Batthyány-lt. P. 1315. 3. cs., f. 800.) 1656. május 11 -én arról értesítette Nadasdy, hogy nála van az ötvös. Kérte, küldjön Seibersdorfba valakit a megrendelt tárgyakért, május 26-án pedig Rustra kérte a küldöttet, mert a mester ott tartózkodott, (Batthyány-lt. Miss. 32,450.) Batthyány a tárgyakat megkaphatta, június 7-én ugyanis azt írta neki Nadasdy, az ötvös azért nem vitte azokat személyesen Németújvárra, mivel olyan meszsze nem mert elutazni. (Uo. Miss. 32.454.) 1657. október 23-án Nadasdy küldte meg „Az en Augustaí Eötvösöm Kegyelmednek szollo levelit". (Batthyány-lt. Miss. 32.460.) A kifizetéssel Batthyány adós maradt, Nadasdy 1658. július 29-én kérte a nála tartózkodó mester nevében annak kiegyenlítését, (Batthyány-lt, Miss. 32.627.) EBHERT, Isac. Bécsi órásmester 1640-1641-ben levelezett Batthyány Ádámmal a németújvári vár és a rohonci kastély toronyórái ügyében. (Batthyány-lt. Miss. 11.076., 11.077.) EBNER, Wolfgang, Bécsi udvari orgonakészítő 1643. március 10-én kelt levelében értesítette Batthyány Ádámot, hogy az általa rendelt két spinét elkészült, küldhet értük. (Batthyány-lt. Miss. 11.081.) 1650-ben ugyanő egy brünni orgonakészítőt ajánlott az új németújvári ferences kolostor tervbevett orgonájának készítésére. (Batthyány-lt. Miss. 11.084-11. 087.) ECKERHOBER, Hans. Pinkafői üvegesmester 1639-ben szerződtették a németújvári vár és a rohonci kastély ablakainak üvegezésére. (Batthyány-lt. P, 1322. 122. cs., f, 14v) EKKER, Peter. Ácsmester 1639-ben Poppel Éva megbízásából a dobrai várban tíz ácslegénnyel dolgozott, feltételezhetően a Giovanni Battista Orsolini tervezte bővítés tetőszerkezetein. (Batthyány-lt. Miss. 38.727.) ENZENSPERGER, Hans Georg. Bécsi udvari ötvösmester 1650-ben 15 forint és 15 krajcáros számlájára fizettek, nem részletezett munkáért. (MKI, Iványi) FAIT, téglásmester 1599-1601-ben Rohoncon több alkalommal fizettek a „tégla vethőnek, Maizter Faitnak". (MKI, Joanelli)