Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

Aranyozó, grazi mester 1646-ban a rohonci kastély tornyának gombját aranyozta [MKI, Iványi) ASPEKEL, Christof. Pozsonyi lakatgyártó 1634. szeptember 13-án kötöttek vele szerződést a rohonci kastélyhoz szükséges zárak és kilincsek készítésére, (Batthyány-It, P, 1322. 122. cs., f. 14.) Asztalos 1569-ben a szalónaki várban az emeleti helyiségek fölé faragott mennyezetet, valamint ajtókat és padlóburkolatot készített. (Batthyány-lt. Miss. 34,899.) Asztalos, dobrai 1635 áprilisában Poppel Éva számára „bibliotéka almarium"-ot készített Dobra várában, 20 forint készpénz és napi ellátás fejében, {Kincses 1993. 19.) Asztalos, a rakícsányi kastélyban dolgozott 1696- ban a nála levő tervrajzokkal együtt rendelte magához Batthyány II. Ádám. (Batthyány-lt. Miss. 2905.) Asztalos, rohonci 1648- ban az udvari mesterek jegyzékében szerepel. (Zimänyi 1968. 264.) Asztalos, rohonci udvari mester 1691-1692-ben a bozsoki kastélyon és Rohoncon említik. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs. 366/a. kötet, f, 66.) Feltételezhetően azonos a rohonci személyzethez tartozó, 1692-ből ismert „Német Tislér"-rel. (Uo. f. 77.) Asztalos, szalónaki Az uradalmi mesterek közt szerepel 1648-Pan, (Zimänyi 1968. 296.) Ács, német mester 1649- ben a körmendi kastélyon dolgozott (Batthyány-lt. Miss. 33.724.), esetleg Hans Dreier személyével azonos. Ács, pallér és legényei ismeretlen helyről 1685-ben a rohonci templom szélvész által lerombolt tetején dolgoztak. (Batthyány-lt. Miss. 47.998.) Ács, soproni 1688-ban a bozsoki alsó kastélyon dolgozott, ahol 45 forintért vállalta a pincék és öt helyiség famennyezetének készítését, (Batthyány-lt. Miss. 5.678-5.682.) Ugyanennek az évnek az őszén tervrajzot készített egy ottani torony tetejéhez. (Batthyány-lt. Miss. 5.684.) Ács, szalónaki uradalmi mester 1576-ban szerepel a városban az „úr ácsa" és mellette még egy polgári ács, 1648-ban pedig egy ácsa volt itt az uradalomnak. (Zimányi 1968. 296., 303.) 1693-ban egy ács szerepel a vár állandó alkalmazottai között, (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs. 366/a. kötet, f. 99.) 1697- ben két ácsot írtak össze. (Zimányi 1968. i, h.) Ácsok, bécsi mesterek 1618-ban a németújvári várban és a vár alatti vízimalmon dolgoztak. (Batthyány-lt. Miss. 15.505.) Ácsok, dobrai mesterek 1639-ben Szalónakra küldtek tíz ácsot Dobráról. (Batthyány-lt. Miss. 38.727.) Ácsok, a Lapines melletti uradalmi sáfárságból 1649-ben a szalónaki vár tetőzetét építették, (Batthyány-lt, P, 1322. 26. cs., f. 213.) Ácsok, jobbágy mesterek 1678-ban Nagyszentmihályon két fő és egy zsellér, 1686-ban egy fó. (Zimányi 1968. 237.) Ácsok, németújvári paraszt mesterek 1692-ben említik őket az ottani vár munkáin. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs. 366/a. kötet, f, 77-98.) Ácsok, németújvári újkeresztények 1625-ben egyiküket Körmendre küldték, a kastély tetejének építésére, (Batthyány-lt. Miss. 13.065.) 1635-ben Pápán folytatott építkezéséhez levélben kérte kölcsön Csáky László az újkeresztény mestert. (Batthyány-lt. Miss. 8.367.) Ácsok, németújvári uradalmi jobbágyok 1653-ban nevük nélkül említik őket Németújváron. (Batthyány-lt. P. 1322. 26. cs., f. 322.) Ácsok, őrségi jobbágyok 1609-ben Níckl mester mellett a németújvári várban dolgoztak. (Batthyány-lt. Miss. 7.084.) Ácsok, rohonci és szalónaki polgárok 1653-ban név nélkül említik őket, (Batthyány-lt, P, 1322, 26. cs., f. 322.) Ácsok, rohonci uradalmi mesterek 1685-ben ők is a szélvihar által ledöntött ottani templomtetőt építették (Batthyány-lt. Miss. 47.998., 47.999.) 1692-1693-ban „paraszt alcsok" elnevezéssel említették őket. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs., f. 77-78., 98-99.) B. Johann, ácsmester 1638-ban Rohoncról kérték a Pozsonyban tartózkodó Batthyány I. Ádámot, intézkedjék, hogy munkájához faanyagot kaphasson, mert embereivel nem tud tovább dolgozni. (Batthyány-lt. Miss. 40.131.) BAIDNER, Michael. Bécsi udvari címerés címereskő metsző mester 1650-ben kilenc forintért címeres követ faragott ismeretlen helyre. (MKI, Iványi) BALLIS, Mathias. Hartbergi kőműves és kőfaragómester 1599- 1601 -ben a rohonci kastélyon dolgozott (Batthyány-lt. Pénzszámadások. MKI, Joanelli), 1608-ban pedig a szalónaki várban (Batthyány-lt. P, 1322. 63. cs., No. 55/1.) 1625-ben Mathez Balis néven radkersburgi mesterként szerepel. (Aggházy 1967, 322.) Balthasar, lakatgyártó Az 1630-as években a Poppel Éva kezén levő Dobra vára udvari népe között sorolták fel, [Kincses 1993. 18.) Barly, kőművesmester 1570-ben szerződtették a szalónaki várban folyó építkezéshez (Batthyány-lt. Miss. 53,436.), ahol mér 1575-ben is dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 50.885.) Eredeti neve feltételezhetően Bartholomäus lehetett. Bartholomäus, bécsi ácsmester 1600- 1601 -ben a rohonci kastélyon dolgozott Parthy, Parthly néven is, (MKI, Joanelli) Battista, olasz kőművesmester 1681 -ben ötven napot dolgozott a németújvári várban, amiéit 14 forintot fizettek neki. (Batthyány-lt. Miss. 49.687.) BAUER, Jakob. Schädklowitzi ácsmester 1617-1618-ból neki szóló tartozás tárgyában írott két, Batthyány II. Ferenchez címzett levele maradt. (Batthyány-lt. Miss. 5.284., 5.285.)