Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Détshy Mihály: Sárospatak várának egykori kertjei és szőlői

6. kép. A sárospataki vár látképe délnyugat felől, előtérben a torony körüli bástya nyugati fala előtti üvegház, Kálniczky B. rajza, 1846, (Magyarföld és népei eredeti képekben. Pest, 1846.) 1945-ig a parkot és építményeit gondosan ápolták, és karban tartották, A sárospataki vár kertjei, amennyire adatainkból megítélhetjük, ha némi késéssel is, mindenkor az európai kertművészet stílusáramlataít képviselték. Perényi Gábor virágoskertjei, amelyekhez vírágmagokat a bécsi császári kertésztől szereztek be, úgy viszonyulhattak a korabeli európai főúri kertekhez, mint a késői reneszánsz várkastély, olasz mesterek által 1534 és 1567 között készült farag ványai val a környező országok építészeti alkotásaihoz, Azoknál kétségtelenül szerényebbek, provinciálisabbak voltak, de itt, a töröktől megszállt, feldúlt országrésztől alig száz kilométernyire, a Bodrog partján az európai kultúrát tükrözték, akárcsak a Dunántúlon a Nádasdyak és Batthyányak kastélykertjei. Hasonló lehetett a helyzet ötven évvel később, amikor Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna más kertjeikkel együtt a pataki Gombos- és Mandulás-kertet ismét felvirágoztatták. A kertek európai színvonalát ekkor is a Nyugat-Magyarországgal, Ausztriával és Morvaországgal fennálló szoros kapcsolat biztosította, hiszen nemcsak virágokat szereztek be onnan, hanem kertészeket is e területről szerződtettek. Ezek az ottani uralkodói és főúri parkok francia és olasz példaképeket követő stílusát közvetítették Sárospatakra és a fejedelmi házaspár többi kertjeibe. Az ámulat azonban, amellyel a fejedelem és kísérete a lednicei Liechtenstein-kastélyparkot szemlélte, arra utal, hogy Rákócziék kertjei stílusukban néhány évtizeddel elmaradhattak a nyugati példaképektől. Ez a hatalmas teraszos-grottás park az olasz és francia kertépítészet minden vívmányával új volt számukra, és kertészek szerződtetésével igyekeztek követni a fejlett példaképeket. Ha nem maradt is ránk a Gombos- és Manduláskert leírása, vagy legalább több adat kertészeti kialakításukról, a késői reneszánsz tábláskertek vonásait viselhették. A néhány tájékoztató adat is összecseng Lippay János Posoni kertjének tanításaival, amely alig néhány évvel Lorántffy Zsuzsanna halála után jelent meg és lényegében azoknak az évtizedeknek kertészeti tapasztalait tartalmazza, amelyekben a fejedelmi házaspár kertjei virágkorukat élték, A 19. századi európai romantikus kertépítészet színvonalán állt Bretzenheim Ferdinánd pataki várkertje is. Francia kerttervezője a korabeli ízlés követelményeinek megfelelően alakította ki a vár környezetének végül megvalósulatlanul maradt tervét, de ugyanolyan szellemben valósult meg német építészének elgondolása, amely összhangban volt az általa mai alakjában megvalósított várkastéllyal. Détshy Mihály