Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Détshy Mihály: Sárospatak várának egykori kertjei és szőlői

ha jó leszene mi azért rendeltük oda az Mandolas kertben hogy meghis az nemet kertész oda gyakran el tekentve tanitsa."

118 A Thököly-felkelés idején az 1683. és 1686. évi konvenciós listákban Kertész Jánost sorolják fel „pataki kertészségére" adott járandóságaival. 1693-ban név nélkül szerepel az urbáriumban: „Eő Nagok Conventios kertésze".

119 Az 1698. évi számadsáokban a már említett Kertész János mellett Kertész Mátyást is felsorolják. Az 1704. évi összeírásban Nagy- és Kispatakon egyaránt található „Eő Nagysága kertésze."

120 Az említett kertészek nyílván az akkor még művelés alatt álló veteményeskertekben dolgozhattak. A PATAKI KERTEK VIRÁGAI ÉS GYÜMÖLCSEI Forrásaink valamelyest tájékoztatnak arról is, hogy mi termett a pataki kertekben. Mint említettük, 1564-ben Keglevich Péter arról értesítette Perényi Gábort, hogy 15 fajta virág magvait küldte neki Bécsből, melyeket az uralkodó kertészétől szerzett, de sajnos nem nevezi meg ezeket. A ritkább virágokat később is gyakran kapták Bécsből. 1625. április 24-én Réz András lednicei prefektus írja Rákóczinak: „Az uiragh magok felől bizon dologh megh feletkeztem, beczből nem hozhattam, miuel a rosa kertem myatt ugi czalattatam megh".

121 Ugyanez év november 10-én ismét magok beszerzéséről írt: „Safran magot most aszoniom w nagisaganak nem küldhetek mert nem most szoktak ki szedni hanem augusztusban, az kinek Isten erni adgia, akkor szerezhetni, tálam most igen el ueszet uolt s csak most fogjak uyob maguatt... [?]"

1

22 A közkedvelt fűszernövény magját máskor is ezen a környéken, Bajmócon vagy Trencsénben szerezték be, ahol Takáts Sándor tanulmánya szerint a 16-17. században nagy mennyiségben termelték és árulták. 1629, szeptember 4-én írja a prefektus: „Az safran magott ugi mint 8 _ metzelt ueltetet az tiztarto kit hordókban szegeztetett és nagsagodnak ala küldötte megh tegnap, enis utanna boczattam az öregh embert, hogi el ültettesse mert ideje hogi el ültessenek migh ki nem czirazik, metzelet az safrannak vettek per fl 1 dn 22 teszen fl 22 dn 57."

123 Sajnos a levélből nem állapítható meg, Patakon ültették-e el a sáfránymagot, vagy a közeli Borsiban, ahol Takáts adatai szerint volt sáfrányoskert. Bécsben szerzett be magokat Rákóczi számára Szikszay Mihály is, aki idézett 1629. március 17-i levelében ezt is írja: „Az kertez megj igerte hogy io fele magokat cum diligentia szerez ösue, meliet menteöl hamareb megh küldet Nagsagodnak".

124 1646-ban a fejedelem egyik követe Pozsonyból küldött tulipánhagymákat az ekkor Sárospatakon időző Lorántffy Zsuzsannának. Egy skatulyában 55 válogatott, és mintegy 190 egyéb „Tulipa Gyökér" érkezett Patakra. Csak „szederjes" és fekete színű tulipánt nem tudott a követ szerezni, mert ez annyira ritka volt, hogy az esztergomi érsek Lippay György egy „mut" búzát is ígért érte, mégsem kapott.

125 Két hónappal később a követ további 131 „kiváltképpen való szép" tulipánhagymát küldött 12 „teljes virágú nareisszus gyökérrel együt". Ezek hajtatására részletes útmutatást is adott levelében.

126 A hagymáknak legalább is egy részét Patakon a Gombos-kertben ültették el. A 18. század közepén a kispataki kert leírása szerint az ágyasokban tulipánt, liliomot, nárciszt, bazsarózsát, kassai vörös rózsát, szegfűt, csipkerózsát és egyéb akkori latin nevűkön nem azonosítható - virágokat növesztettek, A konyhakerti növények sorában pedig petrezselymet, zellert, vörös és murokrépát, retket, hagymát, káposztát, endíviát, uborkát, tököt, céklát, sőt articsókát is.

127 A fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna tisztviselőivel folytatott levelezésében, a Patakon termett gyümölcsök is szóba kerülnek. Egy részüket frissen küldték el fogyasztásra Rákóczinak és hitvesének, nagyobb részét pedig frissen vagy aszalva a várkastély pincéiben vagy „tárházaiban" tárolták, vagy liktáriumokat, lekvárokat főztek belőlük,

128 A gyümölcsök között említik az őszi-, duránci- és sárgabarackot, cseresznyét, meggyet, muskotály és másfajta almát, Sárga- és görögdinnyét is termeltek Kispatakon. De termett Patakon déligyümölcs is: füge, gránátalma, citrom és narancs is a kertekben vagy melegházakban.

129 1 636. október 22-én írja Lorántffy Zsuzsanna a fejedelemnek: „kegyelmednek Patakon termett pómát küldtem", amire a fejedelem 24-én így válaszolt: „A pomagránátot is meghozták édesem... it az urak igen czudálták". Október 31-én a fejedelemasszony ismét ír urának: „Debreczení uramtol ... két pómát is küldött az ki ott termett, az nagyobbikot elküldtem kegelmednek, adja Isten édes uram költse kegelmed jó egészséggel".

130 1650-ben az özvegy fejedelemasszony Ilyen utasítást írt Patakra: „Az kertben termett narancsoknak felét küldje be kegyelmed utannunk s az fele maradgyon az fáján".

131 A gránátalma és narancsfák minden bizonnyal fadézsákban nőttek, és télre védett, zárt helyiségbe tették, mert a kemény pataki telet nem tűrhették. Dézsákban nőhettek a kastély erkélyein, „kertecskéin" álló gyümölcsfák is. A virágokat illatos vizek készítéséhez is használták. Lorántffy Zsuzsanna például 1654-ben adott utasítást: „Arany víz" főzésére: „A Rozmaring penig megh oltalmazza el ne vészen, mert annak viraghia nélkül nem lehet az Arany víz". Rozmaringról ír a fejedelemasszony 1657-ben is,

132 1671-ben Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye „öreg asszonyával" íratott Patakra, hogy illatos víz égetéséhez szedjen liliomot feltehetően