Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Mezősiné Kozák Éva: A zánkai református templom helyreállítása - Schőnerné Pusztai Ilona: A zánkai református templom helyreállítása

A ZÁNKAI REFORMÁTUS TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA A TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A 19. szazad végén készült átépítés óta eltelt Időszakban a templom karbantartására nem sok gondot fordítottak. Igaz, 1945 után a torony tönkrement fazsindely fedését horgany bádogra cserélték. Ez a gyenge minőségű javítás azonban csak a beázást szüntette meg, az épület műemléki értékének inkább kárára vált. Esztétikai hiányossága mellett a főpárkány felső lemeze e munka során szinte teljesen megsemmisült, Az 1980-as évek elejére az épület műszakilag olyan rossz állapotba került, hogy időszerűvé vált teljes körű felújítása, A történeti adatok ismeretében természetes volt, hogy a műemléki rekonstrukciót alapos, tudományos igényű épületkutatás előzze meg. Az 1984-ben megkezdődött kutatási munkákkal egy időben, sőt azt kevéssel megelőzve, elkezdődött az épület minden részletre kiterjedő felmérése.

1 Ekkor a templom kijelölt építész tervezője Komjáthy Attila volt. Tervek készítésére mégsem kerülhetett sor a helyreállításhoz szükséges hitelfedezet hiánya miatt. Mivel az épület ez időben is rendeltetésszerűen működött, a kutatás egyelőre csak az épület külsejére - a belsővel kapcsolatban pedig csak következtetésekre szorítkozhatott, A műemléki helyreállítás programterve 1987-ben készült el az OMF Építészeti Osztályán Barts Balázs építész munkájaként, Ez a tervezési program részletesen elemezte a tennivalókat, de kevés volt a realitása, hiszen a kis középkori templom műemléki rekonstrukciójához elengedhetetlenül fontos előfeltétel volt a teljes körű kutatás, s ennek eredményei nem álltak a tervező rendelkezésére,

2 A tervezési program az 1984-es állapothoz képest az alábbi főbb változtatásokat tartalmazta: - a templom keleti bejáratát megszüntetve visszaállította a 12, századi déli kaput - a 19, századi torony tömegét megtartotta, de a sisakot ismét fazsindellyel fedte - a templom fölé új tetőt tervezett az egységes gerincvonal megtartásával. Az elbontott középkori nyugati tornyot, három oldalon attika-falként felfalazva, felül romosán hagyva kívánta érzékeltetni - a templombelsőben a keleti karzat és válaszfal elbontását tervezte, helyette a nyugati oldalra új fémszerkezetű karzatot kívánt beépíteni - az egykori torony felett szabadon nyitott fedélszéket tervezett - az új szószéket - ugyancsak fémszerkezettel - az elbontott 18. századi szószék helyére kívánta felépíteni. A helyreállítási program főbb elvi szempontjait az OMF Tervtanácsa elfogadta, de a további munkákat a teljes körű kutatás elvégzéséig leállította. A kutatás befejezésére csak négy év múlva, 1991 -ben kerülhetett sor, mert ekkorra tudta az OMF a helyreállítás hitelfedezetét biztosítani. (1. kép) A kis létszámú, szegény helyi gyülekezet anyagi hozzájárulására a nagy volumenű munkához nem lehetett számítani. Ezzel szemben igen nagy segítséget jelentett, és az egész munkára serkentően hatott az a magyarországi helyreállításokhoz első ízben megítélt 80,000 ECU támogatás, amit az Európai Unió Kulturális Örökség Programjának keretében folyósítottak. A HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁK TERVEZÉSE Az időközben az OMF-től eltávozott Barts Balázs helyett a tervek elkészítésére e tanulmány szerzője kapott megbízást, A tervezésnél figyelembe vettük a korábbi és már jóváhagyott programterv elvi szempontjait, amelyeket a templombelsőben végzett kutatás eredményei megerősítettek. (2. kép) A műszaki hibák teljes körű megszüntetése mellett az eredeti középkori belső tér, valamint a hármas tagolódású középkori épülettömeg érzékeltetése volt a célunk.

3 A templombelső visszarendezése érdekében kibontottuk a századvégi, aránytalanul nagy keleti karzatot és lépcsőfeljárót. Ezzel ugyancsak bonthatóvá vált az egykori szentélyt félbevágó födém és a diadalív elfalazásával a teret kettéválasztó belső fal, (3, kép) A templombejáratot visszahelyeztük eredeti helyére, a déli oldalra. Az itt megtalált maradványok alapján nem csak a belső káva kiegészítésére volt módunk, de részben az eredeti helyén feltárt s a másodlagosan beépített kőtöredékek felhasználásával rekonstruálhatóvá vált a háromlépcsős, bélletes forma is,

4 Az eredeti kövek konzerválása mellett a kiegészítés műkőből készült, Az ajtó új nyílászáró szerkezetet kapott, részben üvegezve, a református templomok esetében igen fontos szempont, a nagyobb belső világosság érdekében. (4. kép) A keleti bejárat megszüntetésével mód nyílott arra, hogy teljes