Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

kő oszlopra és a díszes vörös homokkő oszlopra a két 13. századi oszlopfő illik. A torony faragott részleteinek vizsgálatában a megmaradt ikerablaknak volt nagy jelentősége. A kutatás során megállapítottuk, hogy a torony déli homlokzatán, a karzatszinten is volt egy ikerablak. A díszes oszlophoz tartozott a fehér mészkő anyagú, gyémántmetszéses oszlopfő, A déli ablak rekonstrukciója során a faragványokat felhasználták, (26-29. kép) Az ikerablakok délről, illetve nyugatról világították meg a torony belsejében a karzatszintet, azaz a toronynyal együtt épült karzatot, Nyilvánvaló, hogy feljebb további szintje vagy szintjei voltak a toronynak. A toronyba a közlekedés csak belülről a karzatátjárón keresztül történhetett. Véleményünk szerint a két római kori faragvány (lábazat, oszlopdob, fejezet) a torony következő emeleti szintjén lévő ikerablakok megmaradt elemeinek tekinthetők. A maradványok legalább három ablakhoz tartoztak, Hogy honnan kerültek ide a római faragványok, erre a kérdésre a korszakkal behatóan foglalkozó kutatóktól remélhetjük a pontos választ, A környék a római korban sűrűn lakott terület volt, s a templom építésének idején még elég sok római kori rom volt található itt, A torony 13 századi farag ványainak analógiáit az egregyi katolikus templomban találhatjuk meg, amelynek kora a zánkai templom építésének idejével lehet azonos,

37 A DÉLI HOMLOKZAT KÜLSŐ ÉPÍTMÉNYEI A régészeti feltárások a templom déli oldalánál meglehetősen rossz kőfal-maradványokat hoztak felszínre, A magasan lévő sziklás talaj miatt különösebb alapozásra nem lévén szükség, ezért a kutatás számára kevés értékelhető maradvány került elő, A szentély déli falán egy félköríves bevésés vonalát figyelhettük meg, Az ásatás során (3,, 5,, 14,, 17, szelvény) a rongált falmaradványok közötti térben, erősen bolygatott talaj mutatkozott sok emberi csontmaradvánnyal, A félköríves bevésés egy boltozat lenyomata. A vörös homokkő építmény belső mérete 4 x 2,3 m volt, a szentély falára merőlegesen állt, kiszerkeszthető belmagassága pedig 2,16 m volt. (30. kép) Az épület rendeltetését elárulták a régészeti feltárás során a szentély falával párhuzamos irányban előkerült sírok, A sírhelyeket a szürkésfehér homokkő sziklába vágták bele. Nagy részük bolygatott volt, A sírok alja a +- 0,00 mérési ponttól - 90 cm-re találhatóak, Jó állapotban megmaradt egy nyújtott helyzetben fekvő férfi csontváza, Fejjel kelet felé helyezték el, felső lábszár görbült, feje lebillent, mellkasa - melyen karjait összekulcsolták - beroskadt. Melléklete nem volt, A sírt teknőformájú üregként mélyítették a sziklába. A csontváz 30. kép. A szentélyhez épített 13. századi sírépítmény jobb karja az épület alá nyúlt, Ez a fal a déli kápolna maradványa volt, sírépítmény ekkor már nem állt, Az ép sír mellett egy bolygatottat is találtunk. A sírhely jól megmaradt, hossza: 190 cm, szélessége: 60 cm volt, két végét lekerekítették. A sír mellett egy 40 x 70 cm nagyságú üreget találtunk, melyből egy koponyát és kisebb csontokat emeltünk ki, melyek nyilván egy korábbi temetkezés felszámolása nyomán kerültek ide, A szentélynél egy nagyobb, 86 cm szélességű sír nyomát is megtaláltuk. A sír egy családi temetkezés lehetett. A halottakat koporsóban temették el, erre utal a két előkerült, piskóta formájú koporsószeg. A zánkai boltozott sírépítmény kialakítása vagy a torony építésével egy időben, vagy röviddel azt követően került sor, s bizonyára a templom kegyurának, Illetve családjának temetkezésére szolgált, A tört, vörös homokkőből épült, földbemélyített külső kripta a Balatonfelvidéken is elterjedt építésforma volt, A régebben Balatonakaiihoz, ma Zánkához tartozó Ság pusztán, a középkori Ság falu helyén, az 1968-1969 között folytatott ásatások során patkóíves szentélyű, egyhajós, román kori templomot tártak fel, Az épület déli oldalán azonos hosszúságú bővítmény épült s keleti végén háromnegyed kör alaprajzú, 3,5 m átmérőjű részt építettek,