Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

18, kép. A déli belső homlokzaton feltárt ülőfülke 19, kép, Az északi belső homlokzaton feltárt ülőfülkék Az északi belső homlokzat falkutatásakor két négyzetes alaprajzú, felül félkörívesen záródó, kváderekből készült, falba mélyedő ülőfülkéket találtunk, s itt nagyobb felületen megmaradt a középkori vakolat. (19. kép) A hajó keleti falától 140 cm-re található az egyik fülke, szemben a déli falon felfedezettel. Mellette 140 cmre került elő a másik fülke, Méretük és kialakításuk azonos, s e tekintetben is hasonlóak a déli fülkéhez, A templommal egy időben készült mind a három fülke. A feltárt ülőfülkék korai analógiája a kisbényi rotundában található, ahol a belső térben tizenkét félköríves zárású fülkesort találhatunk.

32 Az egyik legközelebbi analógia a környékbeli templomok közül, a 13, század második negyedében épült egregyi r, k. templom hajójának északi és déli falában elhelyezett öt fülkesor, melyek az épülettel egyidősek, A fülkék mind kis mélységgel készültek, így valószínűleg a fal tagolására szolgálhattak,

33 Somogy megyében a 12. század második felében épült lengyeltóti r, k, templom négyzetes hajójában, a falakkal egy időben készült, boltozott, félköríves alaprajzú és záradékú fülkesort tártak fel. A déli, illetve északi hajófalban, egymással szemben, szimmetrikusan elhelyezett, eredetileg 9-9 fülkét a kutató ülőfülkeként határozta meg.

34 A zánkai templomban készülteket ülőfülkéknek tartjuk, Az eddigi tapasztalatok és megfigyelések alapján elmondhatjuk, hogy a 13. századi vasi, zalai késő román kori templomokban meglehetősen elterjedt a fali fülkék alkalmazása. Általában csúcsíves záradékú fülkesort képeztek ki, ezekre azonban - véleményem szerint -, a későbbi időkben eredeti funkciójukat elveszítve, már csak a faltagolás gazdagítása miatt volt szükség,

35 A korai templom szentélyét félkupola, a hajót síkmennyezet fedte, A szentély tetőszerkezetének lenyomata a hajó oromfalán megfigyelhető volt, a födém helyét kvádersor jelezte, A 13. SZÁZADI TEMPLOM A kutatás kezdetén megfigyelhető volt, hogy a templom nyugati homlokzat oromzatán a padlástérbe nyíló, kerek, fehér vakolat architektúrával övezett világító ablak nem esett az épület tengelyébe, attól kissé jobbra tolódott, A belső tér nyugat felőli utolsó harmadában, az északi és déli oldalon a templom fala elvékonyodott, mindössze 90 cm volt, A padlástérben a nyugati homlokzaton - ahol a világítóablakot kialakították -, féligmeddig elfalazott román kori ikerablak mutatkozott, melyhez a hajófödém simult. A kutatás során kiderült, hogy az épületet a korai templom nyugati homlokzatát lebontva bővítették, a hajó szélességével megegyező téglalap alaprajzú toronynyal (külső mérete: 7,26 x 4,6 m), A belső térben a falat leszűkítették és beépítették az urasági karzatot (4,, 6., 8,, 10. szelvény). A külső déli és északi homlokzaton előkerült a korai templom sarka, ami kb. 3 m magasságig jól követhető, de feljebb átkötötték és bekötötték a torony falazatát a régi hajó falába, (15, kép) A torony falának anyaga eltér