Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

A ZÁNKAI REFORMÁTUS TEMPLOM KUTATÁSA Zánka község Szent István tiszteletére szentelt középkori temploma kiemelkedő dombtetőn áll, szép természeti környezetben. (1. kép.) A középkorban Zala megyéhez, ma Veszprém megye tapolcai járásához tartozik. A régészeti terepbejárások és leletmentések nyomán igazolható, hogy a falu határa már az őskortól kezdve lakott terület volt.

1 Tiberius császár idején, i.e. 12-9 között leverték az itt lakó illyreket és ezzel megvetették Pannónia provincia alapjait, A Balaton-felvidék sajátos délies jellegű természeti képe kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy e területen római villás települések sora létesüljön. A római lakosság nagy rész leszerelt katonákból állt, akik szolgálatát egy-egy földbirtokkal jutalmazták, Zánka határa is gazdag római emlékekben. A Csorsza-patak völgyének jobb partján húzódó domblejtő lábánál egy nagyobb villa nyomait találták; a balatoni műút a patakon átívelő hídja közelében egy kis építmény - valószínűleg őrtorony - téglái kerültek elő, egy késő római falazott gyermek sírt tártak fel 1942-ben Bácsi János udvarán; Vérkúton a Balaton-parti móló építése közben két római követ emeltek ki: az oszlopláb és egy felirattöredók a keszthelyi Balatoni Múzeumba került.

2 Pelargus János alsódörgicsei evangélikus lelkész 1872. szeptember 14-én küldte be a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának a környékén található emlékek leírását és rajzát. Jelentésében említi a Ság pusztai elhagyott temetőben álló római kori falakat és ír a zánkai templomban található három oszlopról is: „Zánkai prot. templomban. III. Tábl. 24. 25. 26. sz, 4' magas faragott kőoszlopok, melyek közül a 24 és 25. sz. a szószéket tartja a 25. sz. pedig a felmeneti záradókot adja, Mind ezen három oszlop állítólag egy balafon parti föld üregben találtatott, mely római fürdő helynek ismertetett-fel." Beszámolójához rajzot is mellékelt. 3 (2. kép: a.) Rómer Flóris 1876-ban járt a templomban. Beszámolójában megemlíti a templomhajó északkeli sarkában álló kőszószéket is: „díszes talapzatú és fejezetű oszlopkákon áll." Véleménye szerint egy gazdag régi templomból hozták ide azokat.

4 Békefi Rémig a Balaton környéki egyházakról és várakról szóló munkájában - a szószéket tartó két oszlop nem szakszerű ismertetését adva -, a megmaradt részletek alapján a 13. századra datálta a templomot.

5 (2. kép: b.) Kuzsínszky Bálint a Balaton környékének archaeologiájáról írott művében szintén foglalkozik a szószéket tartó oszlopokkal. Felismeri, hogy az oszlopok, fejezetek és lábazatok nem egy építészeti korszak emlékei, A lábazatként használt oszlopfőkről megállapítja, hogy azok római koriak és másodlagosan elhelyezettek, Analógiáit az 1902-ben feltárt kékkúti ókeresztény bazilika ásatásai során előkerült két oszlopfőben találta meg, Az oszloplábazatot római korinak véli. Az oszlopfőket és oszloptörzseket - csatlakozva Békefi megállapításához - román korinak tartja, míg a szószék karfáját alkotó harmadikat római korinak. A templom környékét - mint megjegyzi - római kori törmelék borítja. Szemközt pedig a Szabó Józseffel szomszédos telken római kori tetőfedő téglák kerültek elő.

6 Radnóti Aladár és G erő László a Balaton környéke régészeti és történeti emlékeiről írt 1. kép. A templom délkeletről a kutatás előtt