Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája

A ZÁNKAI REFORMÁTUS TEMPLOM KUTATÁSA Zánka község Szent István tiszteletére szentelt közép­kori temploma kiemelkedő dombtetőn áll, szép termé­szeti környezetben. (1. kép.) A középkorban Zala me­gyéhez, ma Veszprém megye tapolcai járásához tarto­zik. A régészeti terepbejárások és leletmentések nyo­mán igazolható, hogy a falu határa már az őskortól kezdve lakott terület volt. 1 Tiberius császár idején, i.e. 12-9 között leverték az itt lakó illyreket és ezzel megve­tették Pannónia provincia alapjait, A Balaton-felvidék sajátos délies jellegű természeti képe kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy e területen római villás települések sora létesüljön. A római lakosság nagy rész leszerelt ka­tonákból állt, akik szolgálatát egy-egy földbirtokkal jutal­mazták, Zánka határa is gazdag római emlékekben. A Csorsza-patak völgyének jobb partján húzódó domb­lejtő lábánál egy nagyobb villa nyomait találták; a bala­toni műút a patakon átívelő hídja közelében egy kis épít­mény - valószínűleg őrtorony - téglái kerültek elő, egy késő római falazott gyermek sírt tártak fel 1942-ben Bá­csi János udvarán; Vérkúton a Balaton-parti móló épí­tése közben két római követ emeltek ki: az oszlopláb és egy felirattöredók a keszthelyi Balatoni Múzeumba került. 2 Pelargus János alsódörgicsei evangélikus lelkész 1872. szeptember 14-én küldte be a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának a környékén ta­lálható emlékek leírását és rajzát. Jelentésében említi a Ság pusztai elhagyott temetőben álló római kori falakat és ír a zánkai templomban található három oszlopról is: „Zánkai prot. templomban. III. Tábl. 24. 25. 26. sz, 4' magas faragott kőoszlopok, melyek közül a 24 és 25. sz. a szószéket tartja a 25. sz. pedig a felmeneti zára­dókot adja, Mind ezen három oszlop állítólag egy bala­fon parti föld üregben találtatott, mely római fürdő hely­nek ismertetett-fel." Beszámolójához rajzot is mellé­kelt. 3 (2. kép: a.) Rómer Flóris 1876-ban járt a templomban. Beszá­molójában megemlíti a templomhajó északkeli sarká­ban álló kőszószéket is: „díszes talapzatú és fejezetű oszlopkákon áll." Véleménye szerint egy gazdag régi templomból hozták ide azokat. 4 Békefi Rémig a Bala­ton környéki egyházakról és várakról szóló munkájában - a szószéket tartó két oszlop nem szakszerű ismerte­tését adva -, a megmaradt részletek alapján a 13. szá­zadra datálta a templomot. 5 (2. kép: b.) Kuzsínszky Bá­lint a Balaton környékének archaeologiájáról írott művé­ben szintén foglalkozik a szószéket tartó oszlopokkal. Felismeri, hogy az oszlopok, fejezetek és lábazatok nem egy építészeti korszak emlékei, A lábazatként használt oszlopfőkről megállapítja, hogy azok római ko­riak és másodlagosan elhelyezettek, Analógiáit az 1902-ben feltárt kékkúti ókeresztény bazilika ásatásai során előkerült két oszlopfőben találta meg, Az oszlop­lábazatot római korinak véli. Az oszlopfőket és oszlop­törzseket - csatlakozva Békefi megállapításához - ro­mán korinak tartja, míg a szószék karfáját alkotó harma­dikat római korinak. A templom környékét - mint meg­jegyzi - római kori törmelék borítja. Szemközt pedig a Szabó Józseffel szomszédos telken római kori tetőfedő téglák kerültek elő. 6 Radnóti Aladár és G erő László a Balaton környéke régészeti és történeti emlékeiről írt 1. kép. A templom délkeletről a kutatás előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom