Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

tervezésével. Gerl az alapfalak kijelölése után bécsi kőművessel és nagyrészt a helyben felfogadott munkásokkal elkezdte az alapok kiásását és lerakását, A mű befejezését 4 év időtartamban megígérte, Gerl a tervekre a megbízást 1762, október 4-én kapta, 1763 március közepén 12 kőművessel és 30 napszámossal, júniustól egész év végéig 30 kőművessel és 80 napszámossal dolgozik az alapfalak építésénél. Esterházy azonban rövidesen megváltoztatta szándékát, felbontotta a szerződést, a bécsi mestert terveiért részben kárpótolta, de a mű kivitelezését elvette tőle és azt az Esterházy grófok építőmesterére, a morvaországi Nikolsburgból bevándorolt Fellner Jakabra bízta. Fellnerrel a püspök bizonyos változtatásokat hajtatott végre, aki 1765-től 1780-ban bekövetkezett haláláig - Povolny Ferenc pallérja útján - vezette az építkezést. Fellner egyre több megbízást kapott részben a tatai Esterházyaktól, de a pápai uradalomban is számos feladat várt rá. A móri kastélyt a Lamberg grófok számára építette föl, a veszprémi püspöki palotát legsikerültebb művét - vonzó arányokkal valósította meg. Az egri lyceumot csupán utóda Grossmann József Bécsből betelepült építőmester fejezte be 1785-ben. Innen jönnek részben az ő feladatait pótlandó olyan jó ízlésű, finomkezű kismesterek, akik az 1761-ben elhunyt Franz Anton Pilgram pallérjai vagy művészetének követői voltak s átveszik a lassan klasszicizmusba visszakanyarodó stílustörekvések kibontakoztatásának szerepkörét. Már az egri lyceum építése közben, 1775-ben utasítást ad a püspök Fellner Jakabnak, hogy az ablakok záróköveit díszítő régi, tehát barokk-rokokó faragványok helyett „antikokat" és „babérokat" alkalmazzon és így a főhomlokzatot a nemes „római stíl" jegyében alakítsa ki. Fellner és az ő halála után szerephez jutott - nagyrészt Bécsből érkezett, vagy ott tanult építőmesterek, Grossmann József, Gött Antal, Reindl Antal és Reindl András ránk maradt rajzai tanúskodnak a stílusváltás részleteiről. Magától Fellnertől nem maradtak ránk tervek, tudjuk azonban, hogy jó kezű rajzolóját Paár Ignácot ezért alkalmazta, s irodájában a „rajzolók egész accademiáját foglalkoztatta", akik részben a terveket „purizálták", Bár Fellner kivitelező vállalkozó is volt, de ilyen tevékenységéről keveset tudunk, mert nyilván a nagy uradalmak anyag és munkaerő szükségleteit az építtetők saját birtokaikról, hűbéres alattvalóikkal segítették. A kor egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze „AlsóAusztria tartományi építőmestere" Franz Anton Pilgram (1699-1761) - aki az akkori Magyarországon is számos kolostort, templomot és főúri kastélyt épített. Végrendeletéből kiolvasható egy Ilyen országosan foglalkoztatott, mégis a császárvárosban működő építési vállalkozó munkaszervezete. Pilgram elsősorban Európát végigjárt, Rómában és Párizsban is gyakorlatot szerzett tervező művész, aki azonban nagybátyjától Franz Jänggltől annak építési vállalatát is megörökölte és azt megtartotta, így a Bécsben vállalt főrangú paloták és egyházi létesítményeket bécsi ottani anyagraktárából és helybeli kőműveseivel végezte, Vidéken, vagy a távoli országrészeken maga termeltette ki a szükséges anyagokat. Végrendelete szerint vagyona: készpénz, a befektetett tőke, négy bécsi ház, ékszerek, arany- és ezüstnemű, a Grabenen álló kétemeletes palotája és annak bútorzata, felszerelése, borok, hordók, kocsik és lovak összesen 49.643 Forint értékben, amelyben grabeni palotájának értéke - amely felesége nevén volt - nem foglaltatott benne. Az Alterstrassén álló „Goldenes Schlösse!" nevű háza területén, a nagy udvaron szivatytyús kút, homokgödrök, hat épületfa tároló raktár, nagy kert gyümölcsfákkal, magas tetejű gazdasági vendégház, istálló, majd a földszinten előszoba, 16 konyha, 17 szoba, 4 kamra. Ezen ház emeletén két előszoba, 13 konyha, 13 szoba, 5 kamra, a tető alatt 2 szoba, két konyha, 2 kamra, kő lépcsőház, A harminckét család elhelyezésére szolgáló épület - nyilván Pilgram állandó mestereinek részére szolgált. E vagyonhoz csatlakozott még két téglagyár és mészégető is a városon kívül. Ilyen nagyszerű szervezettel, tőkeerővel nemigen vehette föl a versenyt egy-egy céhbeli kismester. A vállalkozás olyan rugalmas volt, hogy például a Tatán építkező Pilgram számára a-a hazai bérlimit alacsony volta miatt - nem kaptak falazó munkásokat, Pilgram Bécsből hozatott a saját kőművesei közül néhányat, hogy a munkálatokat folytatni lehessen. A barokk építőgyakorlat Magyarországon a közel kétszáz év során új meg új hullámmal jelentkezett, új és új mestercsoportok alakították a stílus változatos formáit. A statikus jellegű templomkialakítástól a centrális terű építményeken, a mozgalmas térképzésű interieurökön át kanyarodott vissza ismert stílusjegyeível az antik világ építészeti hagyományaihoz. A klasszicizmus az oszloprendek parancsoló visszatérése, a szertelen, szabálytalan, absztrakt díszítmények, a képzeletbeli, metafizikus ábrázolások eszmevilágát lecsendesítő, higgadtságra intő korstílussá lesz. A magyarországi barokk templomépítészet - s ebbe az ortodox keleti egyházak gazdag sorát is beleértjük - nemcsak a nagy számok törvénye, de egyedi színvonala miatt, de a hazai és külföldi mesterek révén, s a magyar építtetők ízlése, áldozatkészsége és alkotóöröme által is az egyetemes egyházi építészet maradandó emlékanyagát alkotja. Voit Pál (A képek: KÖH Fotótár) * Ez a tanulmány Pamer Nóra és Gerő László kezdeményezésére született és eredetileg a Műszaki Könyvkiadónál jelent volna meg. A magyar könyvkiadásban történt változások azonban lehetetlenné tették a kötet megjelenését. így most ebben a formában kerül a szakmai közönség elé.