Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VI. A KÉNYSZERŰ SZERKEZETVÁLTÁSTÓL A PRIVATIZÁCIÓIG (1983-1991)

déssel, őket követi a BVT 150 millió forintos (18%) és az MHB 10 millió forintos (1,19%) tőkehozzájárulással. A részvénytársaság ezerötven fővel évente 2 700 millió forint körüli termelési értéket állít elő. Fő feladata a húzott-, hántolt- és csiszolt áruk készítése, elsősorban a gépipar részére. Tevékenységének jelentős részét képezi majd a bányászat és a MÁV vágatbiztosító pályaépítési szerek, valamint kötőelemek igényének kielégítése... Ld. még 349. 1990 245. 4 300 tonna hullópor a városra KÖR-KÉP 1990. április, 2001. KM TDGY2006.5.1. (részlet) Miskolc „poros" város. Ezt levegő-szennyezettségi mutatók nélkül is bárki megállapíthatja. A várost évente 38 500 tonna szén-monoxid, 4 314 tonna hullópor és 2 004 tonna nitrogén-oxid szennyezés éri. A CO szennyezés 80%-át, a porszennyezés 70%-át és az NOx szennyezés 46,2%-át a DIMAG Rt. (volt LKM) okozza. A helyzet tarthatatlanságát a gyár vezetői is érzik. Elhatározták, hogy olyan szerkezetváltást hajtanak végre, mellyel a kibocsátott levegőszennyezés számottevően csökkenthető. A már leállított I. sz. kohó után leállítanák a II. sz. kohót is (mindkettő rendkívül korszerűtlen) és egyidejűleg a 18. sz. ívkemencét is üzemen kívül helyeznék. (A 2000. évi adatok szerint a szennyeződések: S02: 0,113 t, CO: 715,6 t, NOx: 24,8 t, por: 49,6 t) V

Ô. 135. 1991 246. Akit nem ért utol a „rehabilitáció" Diósgyőri Munkás 1991. február 26. (részlet) Gyár- és kortörténeti dokumentumokat tartok a kezemben. Azt a dr. Szeppelfeld Sándorral készített interjúsorozatot, amelyben szinte jóslatszerűen előrevetíti a mai katasztrofális gazdasági helyzetet. De a megoldást is tálcán kínálja, mégpedig az egyedi gépgyártásban meglátva a kiutat. 1981-ben! A „Gépgyár születik" című háromrészes riportsorozat 1981. március 13-án a Népszabadságban megjelent indító írásában Kovács György Attila kijelenti: az alapanyaggyártás korszerűsítésével párhuzamosan újabb döntő változások bontakoznak ki: gépgyár születik a kohászat kapuin belül. Az újságíró dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgatóval arról beszélgetett, mi indokolja ezt a merész elhatározást, s milyen feltételeket teremtettek az újszerű célok eléréséhez. Kezdjük talán a legáltalánosabb érvekkel: - dr. Szeppeldfeld Sándor: ,A kohászat energia- és anyagigényes ágazat. Hosszabb ideje már, s valószínűleg a jövőben is gyors ütemben és folyamatosan emelkednek a nyersanyag- és energiaárak. Sőt, a segédanyagoké is, mint amilyenek például a koksz vagy az ötvözök...