Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

III. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A FORRADALOMIG (1945-1956)

69. A síngyártás fejlődése Marosuáry László: A diósgyőri hengerművek története 1999. 64. Az 50 kg/m típusú nagyvasúti sínt és szerelvényeit 1948. októberében kezdték el hengerelni Diósgyőrben szovjet jóvátételi célra. Az 50 kg/m-es sínrendszerből a gerendasor hengerelte a nagyvasúti sínt, a csúcssínt, a vízszintes- és 1/20-as hajlású alátétlemezt; a középsor hengerelte a hevedert. A szelvények üregezését Schön Gyula irányítása mellett Ormai Gyula végezte kiváló eredménnyel. Alaki probléma az 50 kg/m-es sín hengerlésénél nem merült fel. Annak ellenére, hogy a lassított sínhűtés és a sínvég felületi edzésének bevezetése után magas C-tartalommal gyártották az acélt, pehelyprobléma nem jelentkezett. (Az 50 kg/m-es nagyvasúti sínt és szerelvényeit 1957. februárjáig hengerelték...) 1949 70. Nemzeti vállalat lett a gyár Baán István emlékkönyv A Diósgyőri Vas- és Acélgyár (LKM) története 1944-1988. 2001. 65. 1949. január elsejével a MÁVAG gyárak önálló nemzeti vállalattá alakultak, a budapesti vezérigazgatóság megszűnt. A gyár „MAVAG Kohászati Üzemek Nemzeti Vállalat" név alatt folytatta ezután tevékenységét... 71. Szervezeti- és gyártmányváltozások Marosváry László: A diósgyőri hengerművek története 1999. 41, 65. Az 1949-es év több szervezeti változással kezdődött: a Nehézipari Központ (NIK) átalakult Nehézipari Igazgatósággá, mely az Iparügyi Minisztérium IX. főosztályát képezte. Alá tartozott: a Nehézipari Központ és a Kohóipari Központ (KIK), mely utóbbinak vezérigazgatója Czottner Sándor lett. Ennek része lett vállalatunk „MÁVAG Diósgyőr Kohászati Üzemek n. v. Miskolc-Diósgyőr-vasgyár" elnevezéssel és még 5 vállalat... 1949. januárjában a Nehézipari Minisztériumban döntés született arról, hogy Diósgyőr fejlesztése és a durvalemez-termelés növelése érdekében - amit a Diósgyőri helyi adottságok, szűkös hely, zsúfoltság akadályozott - a durvalemez hengersort ki kell telepíteni Diósgyőrből. Az első elgondolás szerint a durvalemezsort a Dunai Vasműbe kívánta telepíteni, de az új vasmű helyének megváltozása és egyéb okok miatt ez az elgondolás meghiúsult. Tetmajer Alfréd és Szeless László ötlete nyomán a lőrinci, volt Lipták gyár kihasználatlan telepét vették igénybe durvalemezsor letelepítésére. (A durvalemezsor 1950. május 2-án Diósgyőrben leállt és új telephelyén Lőrinci Hengerműben 1950. június 27-én indult meg a termelés.)