Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

II. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG (1934-1944)

A munkások, akik napokon és hónapokon át végzik a rájuk bízott munkát lelkiismeretesen, magyar becsületérzéssel, a művészesten kikapcsolódnak mindennapi megerőltető munkájukból, és azon a két órán keresztül pihentetik testüket, lelküket, kikapcsolódnak megszokott környezetükből, hogy azután újult erővel lássanak ismét a termelő munkához. 50. Keresztény-szocialista otthon létesítése Kovács György: A diósgyőrvasgyári művelődés története II. 1920-1945. 1990. 128. A keresztényszocialista eszmék és szakszervezet diósgyőrvasgyári térhódításával már 1926. januárjában felvetődött egy otthon építésének a szükségessége és terve. A terv 1934. májusában vált valóra, amikor is június 10-én, vasárnap Vélsz Jenő, központi vezérigazgató megtette az első kapavágást a munkásotthon felépítésénél. Az építkezést már a következő héten meg is kezdték. A szakszervezet tagjai és a szakszervezet vezetősége ásóval, lapáttal kezükben fogtak hozzá otthonuk felépítéséhez. Az egyesületek és társadalmi szervek anyagilag és munkával járultak hozzá az építkezéshez. A Jószerencse Dalkör 1 000 darab tégla árával - 40 pengővel járult az építkezés meggyorsításához. Végül is 1935. november 17-én, vasárnap került sor a munkásotthon felavatására. Reggel 8 órakor a tagok az elnök vezetése alatt a vasgyári római katolikus templomba vonultak szentmisére, majd 9 órakor a református és az evangélikus lelkészek áldották meg az épületet... Ezt követően a székházat Petneházy Antal államtitkár adta át rendeltetésének. Az eredetileg Keresztény Szocialista Otthon címet viselő épület „keresztényotthon" címen ment át a vasgyáriak tudatába és évtizedeken keresztül így is maradt. A felavatást követő években, de 1945. után is számtalan diósgyőrvasgyári művelődési rendezvénynek adott hajlékot és egyik bázisává lett a helyi közművelődésnek, a filmkultúrának... (Az épület később Szikra Moziként vált ismertté.) 1936 51. Híres diósgyőri acéláruk Kiszely Gyula 1957/58. Kézirat KM TDGY (részlet) 1934 és az utána következő évek azok az időpontok, amikor a vállalat bel- és külkereskedelme talán fennállása óta a legnagyobb aktivitást fejtette ki. Az elmúlt időkben is számos országba szállította a gyár termeivényeit, de ettől az időponttól kezdve az USA és Kanada kivételével a világ minden részére szállított akár közvetlenül, akár közvetve a budapesti gyár útján. A hengerelt áruk minden fajtáját, acélöntvényeket a svéd és olasz hajógyáraknak, később már a norvég hajógyáraknak is, hajó előtönk, hátsótönk, kormánylapátszár alakban, kovácsolt termékeket egyenes- és forgattyús-tengely formában, kerékabroncsokat, keréktárcsákat, stb. A világtengereken futó kereskedelmi és személyszállító hajók diósgyőri öntvényből, lemezből és bulba-szögvasból készültek a svéd és olasz hajógyárakban,