Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

3. SZ. MELLÉKLET Legek, rekordok, megrázó események (1770-2005)

- Diósgyőrben az első vegyészeti vizsgálatokat 1873-ban, az első metallográfiai vizsgálatokat pedig 1905-ben végezték. (Bányászati és Kohászati Lapok 1970. július) - A legelső villanyvilágításra 1882-ben kerül sor a gyárban. A Ganz gyár által beüzemelt gőzgép-meghajtású áramfejlesztő által termelt energia szénszálas izzókat hozott működésbe. (KM TDGY 72.4.155.) - A gyárban naponta átlagosan mintegy 30 000 telefonbeszélgetést bonyolítottak le a mintegy 1 000 km-nyi hosszúságú telefonvezetékeken. (Népszava 1963. december 21.) - A vasgyár első toronyóráját 1785-ben készítették el, addig az őr az irodában lévő falióra alapján tülökkel jelezte a műszak kezdetét és végét. (Zoltay Endre: A Diósgyőr-hámori Vasmű története 1770-1870. 222.) Az új diósgyőri vasgyárban már bevezették a gyári dudaszót, mely máig reggel öt órakor ébresztőt fúj, majd 6, 14 és 22 órakor a műszakváltást jelzi (a szerző). - A vasgyár első selmeci akadémiát végzett képzett kohász szakembere Muszka Antal, akit sáfárként alkalmaztak. (Zoltay Endre: A Diósgyőr-hámori Vasmű története 1770-1870. 100.) - A leggyorsabb szakképzés Jenéi Lajos, a 180 tonnás martin-kemence Kossuth-díjas olvasztára nevéhez fűződik, aki Sztálin halálhírére vállalta, hogy brigádjából egy elvtársat egy hónapon belül olvasztárrá nevel. (Diósgyőri Kohász 1953. március 10. Ld. még 79.) - Diósgyőr-vasgyárban indult meg az országban elsőként a nyolc osztályos elemi iskolai tanítás Keresztes Vencel felügyelő vezetésével az 1914/15-ös évfolyamban. (Keresztes Vencel: Diósgyőr monográfiája. KM TDGY) - A szocializmus viszonyai között az első, hivatalosan működtetett „vállalkozási" forma az 1982-ben létrejött ún. vállalati gazdasági munkaközösségek (vgmk) voltak. Ez a fajta tevékenység a gyár minden területén csak hétvégeken, szünnapokon, szabad-délutánokon folyt, így biztosított volt a végzett munka mérhetősége. - A gyár történetének legnagyobb „átverése" az 1991-ben aláírt privatizációs szerződés volt. Az utólag szakemberek által is komikusnak ítélt szerződés megkötése előtt, az ügyletet bonyolító Állami Vagyonügynökség nem győződött meg még a befektetők fizetőképességéről sem. Az ÁSZ számvevő igazgatója példátlannak nevezte az ügyletet. (Kovács Árpád ASZ igazgató: Magyar Nemzet 1994. február 12.) - A vasgyár a legnagyobb nyereséget - egymilliárd forintot - 1975-ben, a legnagyobb veszteséget 1997-ben érte el, amikor -6,709 milliárd forintot könyvelhetett el. (Ld. 191., A magyar acélipar átalakulása 1992-2005. 1999.) - A vaskohászati vállalatok közül a diósgyőri gyár kapta 1992-1996 között messze a legnagyobb állami támogatást - több mint 40 milliárd Ft-ot (USD 356,6 millió) -, de ennek 2/3-a nem a szerkezetátalakítást, hanem a működőképesség fenntartását szolgálta. Fejlesztésre ennek 1/10-e jutott. A magyar vaskohászatban foglalkoztatottak száma ez idő alatt felére csökkent: 44 000-ről 22 000-re, a DAM-ban 5 600-ról 2 900-ra. (A magyar acélipar átalakulása 1992-2005. 1999.) A DAM 2004 Kft. Jelenlegi létszáma nem éri el az 1 000 főt (a szerző).