Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)
3. SZ. MELLÉKLET Legek, rekordok, megrázó események (1770-2005)
házásnál 200 ezer m 3 betont építettek be, ami három Népstadion építéséhez elegendő lett volna. 23 ezer tonna acélszerkezetet használtak fel, négyszer annyit, mint az Erzsébet híd építésénél. 22 ezer tonna gépi berendezést építettek be. A főcsarnok alapterülete 30 ezer m 2 , amelyen három futballpálya férne el. Az üzem magassága pedig 54 m. Az is a legek közé sorolható, hogy a mű az akkori szocialista beruházásoktól eltérő módon határidőre és költségkereten belül épült fel. (Diósgyőri Munkás 1982. november 23.) - A gyár legnagyobb méretű öntvényét, egy kovácspöröly alapot az 1930-as évek közepe táján öntötték, melynek súlya kész állapotban 82 tonna volt. A nagy súly miatt az öntvényt csak a Martinacélműben lehetett leönteni. Ott is formázták be az egyik öntőgödörbe. A lehűlt öntvény kiemelése előtt az öntvény nem volt kellőképpen körülásva s ezért a ráerősített vastag drótkötél anélkül, hogy az öntvény megmozdult volna, elszakadt. Az emelést végző 60 tonnás emelőképességrejelölt daru a pályájáról mintegy fél méter magasra felugrott. Szerencsére az ijedtségen kívül más baj nem történt. (KM TDGY 2006.23.1) - A Diósgyőrben gyártott legnagyobb méretű harang 1 400 mm átmérőjű és 1 500 kg súlyú volt, melyet a szeghalmi református egyházközösség templomtornyában helyeztek el. A legkisebb méretű harangot a sajóládi r.k. egyházközösség részére gyártották, melynek mérete 300 mm volt és 15 kg-ot nyomott. Diósgyőrben a haranggyártást 1917-ben vezették be. (Boros Árpád: Tények és képek a diósgyőri kohászat életéből. 2005.) - A legnagyobb export-öntvény legyártására 1932-ben került sor, amikor a diósgyőri gyár megkapta az olasz „Libera" tengerjáró hajó teljes acélöntvény igényeinek leszállítását. A legnagyobb öntvény az 53 000 kg súlyú hátsótönköntvény volt. (KM TDGY2006.23.1) - A legnagyobb elektro-acélöntvényt 1963-ban öntötték le, mely a 60 000 kg súlyú blokksori hengerállvány volt. Az összes (5 db) elektrokemence adagját öszszecsapolták még SM acéllal is kiegészítették. A feladat megoldása igen magas szintű szervezést és technológiai intézkedést igényelt. (KM TDGY 2006.23.1) - A legsikeresebb diósgyőri alapítású szakmai rendezvény kezdetben a Diósgyőri Mintakészítő Napok, majd később a Diósgyőri Öntő és Mintakészítő Napok voltak. Az 1967-1991. között megrendezett 15 konferencia a mintakészítő szakma országos és nemzetközi technológiai és továbbképzési fóruma volt, érintve az öntészet témakörét is. (KM TDGY2006.23.1) - A legnagyobb szakmai sikert az öntöde 1995-ben érte el azzal, hogy az Industria '95 Beruházási Javak Nemzetközi Szakvásár Nagydíját elnyerte a növelt tartósságú export salaküst öntvényeivel. Súlya 24 500 kg volt, melyért az öntödei kollektíva megkapta a Magyar Köztársaság Ipari és Kereskedelmi miniszterétől az Alkotói Díjat. (KM TDGY 2006.23.1) - A legnagyobb gömbgrafitos vasöntvényt 1996-ban öntötték le. Az addig tervezett legnagyobb vízfék járókereke 14 500 kg súlyú és 3 250 mm átmérőjű volt. (KM TDGY 2006.23.1) - A legtöbb hengerelt készáru termelésére 1979-ben került sor, amikor 834 711 tonnát gyártottak. - A legnagyobb termelési volumen a hengersorokon: - gerendasor 1978-ban 148 870 t, - középhengermű 1979-ben 322 068 t, - nemesacélhengermű 1979-ben 396 3811 volt. (Marosváry László: A diósgyőri hengerművek története 1999.)
