Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)
VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK
A felsorolt műszaki fejlesztésekkel az acélgyártó üzemek felkészült kollektívája Diósgyőr-Vasgyár történetében először 1977-ben, majd 1978-ban is elérte az 1 millió tonnás acéltermelést... A 100 éves minőségi acélgyártó hagyományok alapján, valamint a vázolt elsősorban a felszabadulás utáni - műszaki fejlesztésekkel ma a diósgyőri acélgyártó üzemek kollektívája kereken 1 200 acélminőséget, ebből 520 ötvözöttet gyárt népgazdaságunk és az exportigények kielégítésére. Az ország ötvözött acéltermelésének 70%-át a diósgyőri gyár, a Lenin Kohászati Művek adja... A Martinacélműben (a Bessemer üzemmel együtt) termelt acél: 1879-1944-ig 5 470 616 tonna 1945-1978-ig 19 245 593 tonna 1979 I. félév várh. 401 000 tonna Összesen: 25 117 209 tonna Az Elektro-acélműben (a tégelyacél üzemmel együtt) termelt acél: 1944- ig 256 752 tonna 1945- 1978-ig 3 521 161 tonna 1979 I. félév várh. 101 000 tonna Összesen: 3 878 913 tonna 100 év alatt tehát az összes folytacéltermelés közel 29 millió tonna volt. Ld. még 332, 3. sz. melléklet. 328. Elhibázott iparpolitika Sziklavári János: A diósgyőri vasgyár jelentősége a magyar gazdasági életben a második világháborúban c. előadásából. Miskolc a millecentenárium évében 1997. 1. 356. (Elhangzott a Miskolci Akadémia székházában megtartott emlékülésen 1997. májusában. KM TDGY, részlet) Az 1959-1977. években 2000-re több mint 1,6 milliárd tonna acélt jósoltak a világon. A következő években már kevesebbet, de még 1980-82-ben is voltak, akik 2000-re 1,1 milliárd tonna acélt vártak. A legutóbbi prognózisok 800 millió tonna körüli termelést jeleznek, ami reálisnak mondható. A milliárd nagyságrendű prognózisokat adó közgazdászok nemcsak optimisták voltak, hanem a műszaki fejlődés terén tájékozatlanok is. Nem vették észre, hogy a dekonjunktúra évtizedében a fejlett világ vaskohászatában száz milliárdok ráfordításával felgyorsultak az 1960-as években kezdődő technológiaváltások. Ezek eredménye egyrészről acélkihozatal-növekedés: ugyanannyi vaskohászati készáru (pl. hengereltáru) előállításához 20-25%-kal kevesebb acélt kell gyártani; másrészről ugrásszerűen javultak az acélok használati tulajdonságai: ennélfogva gépekbe, szerkezetekbe, berendezésekbe azonos teljesítmény vagy teherbírás eléréséhez sokkal kevesebb acélárut (hengerelt, kovácsolt, húzott terméket) kell beépíteni, mint korábban.
