Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK, SZAKMAI ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK

nye. 1948. második felében és 1949. évben már mutatkozott az eredmény, keve­sebb lett a vétség. Megállapítható, hogy az elmúlt 3 év alatt a lopás volt a legsűrűbben előfor­duló fegyelmi vétkesség, ez most már teljesen szűnoben van és alig-alig fordul elő egy-egy megtévedt dolgozóval a lopás vétsége. A munkafegyelem megszilárdult, ebben nem kis része van a Fegyelmi Bizottságnak, akik bizony sokszor drákói szigorral hozták meg a legsúlyosabb büntetést is, az állásvesztést. Súlyosan meg­büntették azokat, akik nem akarták magukévá tenni népi demokráciánk célkitű­zéseit, akik többre becsülték saját maguk önző anyagiasságát a közös cél érdeké­nél... (Fegy.-i biz. Radvánszky I.) - Talán egyetlen szakmában sem volt oly nagyfokú elmaradottság a műszaki felkészültség és a szociális gondoskodások vonalán, mint éppen Vasöntödénkben. Az öntőszakma legjobbjai fájó szívvel látták és érezték a mostoha bánásmódot és a szakma fokozatos elsorvadását. Az elhanyagolt, korszerűtlen és barátságtalan öntöde elriasztotta az ifjúságot az öntőmesterségtől. A szülők lebeszélték fiaikat, az oktatók viszont az öntődével fenyegették ha­nyag tanulóikat. A szellemileg gyenge, fejlődésképtelen gyerekek nagy részét öntőpályára tanácsolták, s a gyárak vezetői dolgozóikat gyakran - büntetéskép­pen öntődében vagy ennek legelriasztóbb munkahelyére az öntvénykikészítéshez osztották be. Ezek után könnyen megérthetjük, hogy miért csökkent a felszabadulás előtti időkben évről-évre az öntőpályára lépő tanulók száma s miért hagyta abba ezt a mesterséget az öntészek egy része is néhány év, nem ritkán évtizedes gyakorlat után is, ha egyáltalán számára más kedvezőbb megélhetést biztosíthatott. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt által lefektetett 3 éves tervben történt az első hatásos intézkedés az eddigi tarthatatlan öntödei állapotok fel­számolására.(C471. Reményi) 315. A második világháború utáni kibontakozás V. Az 1945. után befejezett és folyamatban lévő, jelentősebb gyárfejlesztési munkák KM TDGY 76.100.731.1. (részlet) - Nagyolvasztó: Az I. sz. nagyolvasztó páncélozása. (Ez volt az első páncélo­zott aknájú kemencéje az országnak.) - Bauxit kemence: (kisolvasztó) Bauxit kohósítás részére kísérleti kemence, az ország öntödei nyersvas biztosítására ferromangán gyártásra. Salakja ce­mentnek volt felhasználható. A 700 m 3-es kohó építése miatt lebontották. - Ércelőkészítő: A poros ércek felhasználását teszi lehetővé. Az egységesített téglává sajtolt elegyet kohógázzal kiégetik, darabosítják. Ezzel vált lehetővé a magas vastartalmú szovjet porércek felhasználása. - Sajó-parti koksz és érctároló telep: A Záhonyból érkező érc és külföldi koksz tároló telepe. Különleges 40 t-s billenő kocsikkal folyamatos ellátást biztosított. - 700 m 3-es szovjet mintájú nagyolvasztó és a hozzá tartozó segédberendezé­sek: Eddig soha nem tapasztalt rövid idő, 8 és fél hónap alatt épült fel. - Salakgranuláló-feldolgozó: A nagyolvasztói salaknak cementgyártásra tör­ténő felhasználására. Az eddig hulladékként kezelt salak nagy mértékben segíti elő a népgazdaság építkezéseit. Építése folyamatos, a granulálás már tervszerű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom