Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VII. A PRIVATIZÁCIÓ ÉS DRÁMAI KÖVETKEZMÉNYEI (1992-2005)

berendezéseket. A magyar vaskohászatban foglalkoztatottak száma 4 év leforgása alatt csökkent a 40%-ára. A fejlett országokban (pl. az EK-átlagban, az USA-ban, Franciaországban) ilyen arányú foglalkoztatás-csökkentés 13 év alatt — 1974 és 1987 között — ment végbe. Ennyi idő alatt folyamatosan más munkahelyeket is tudtak teremteni, igaz, hogy akkor nem volt általános világgazdasági válság. A magyar vaskohászatban a munkahelycsökkenés több mint háromszoros sebességgel játszódott le. 258. Lepénzelés, etikátlan érdekkapcsolat A Dimag-ügy. Kovács Árpád számvevő-igazgató (Állami Számvevőszék) írása: Magyar Nemzet 1994. február 12. (részlet) A hajdani, tízezreket foglalkoztató Dimag gyáróriás, a volt Lenin Kohászati Művek életében az utóbbi évtizedek az iparfejlesztés hibáinak, a csődmenedzseléssel próbálkozó privatizáció teljes kudarcának, a kialakult helyzet szorításában vergődő válságkezelés tornamutatványainak a története.... Az LKM átalakítását 1988-ban kezdték meg, majd az 1990-tól vállalatcsoportként működött tovább. A technológiailag, üzemeltetésileg összefüggő rendszert 42 jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodóegységre bontották, ahol a kohászati termelést 7 „önálló" társaság végezte... A Dimag Rt. eladásának feltételeiről az ÁVÜ igazgatótanácsa 1991. novemberében határozott. A fizetésképtelen, az akkori ismeretek szerint kilencmilliárd forintos adóssággal terhelt és termelést decemberben leállítani kényszerült, jelentősen lecsökkent üzleti értékű részvénytársaságot a Nuevometál-Szojuzruda konzorcium vásárolta meg....A befektetők fizetőképességéről, szakmai hátteréről az ÁVÜ nem tájékozódott.... A vevők a szerződés megkötése után nem kezdték meg a vételár törlesztését...Sőt néhány héttel később, a szavazati jog ÁVÜ nevében tett átruházásával megszerezhették a teljes körű irányítási jogosultságot. így tehette meg egy fillér kifizetése nélkül a „tulajdonosi" pozícióba került konzorcium, illetve a képviseletét ellátó és a Dimag Rt. elnök-vezérigazgatói posztját betöltő menedzser, hogy a diósgyőri kohászat működtetésének szerződéses kötelezettségét se teljesítse... E helyzet és irányítási jogosultság közel 1993. szeptember végéig tartott, amikor a választott bíróság az adásvételi szerződést - többek között az ún. átruházott követeléseket tartalmazó szerződési kellék hiányában - érvénytelennek minősítette és kötelezte a feleket az eredeti tulajdoni állapot visszaállítására. Ha ez nincs, akkor az egész ügy ma is „törvényesnek" minősülne. Közel két évig a „magántulajdonosnál" lévő iratokhoz sem az ÁVÜ, sem más állami szerv nem jutott hozzá. Csak a választott bírósági ítélet és a megindult felszámolási eljárás tette lehetővé, hogy az állam képviselői ismét birtokon belül kerüljenek. Tény, a választott bírósághoz sem az állam képviselői fordultak, hanem a vevőket képviselő elnök-vezérigazgató, aki húszmillió dolláros kártérítési igénynyel lépett fel, hivatkozva a vele szembeni eljárásokból származó anyagi és erkölcsi hátrányaira... Az ÁVÜ ügyvezetését a kialakult helyzetért súlyos felelősség terheli... A diósgyőri kohászat működtetését 1992. júliusától az állami tulajdonú Reorg Rt. felszámoló társaság vette át. A nagyolvasztó újraindítására és a terme-