Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1920-2005 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 13; Miskolc. 2006)

VI. A KÉNYSZERŰ SZERKEZETVÁLTÁSTÓL A PRIVATIZÁCIÓIG (1983-1991)

Túlságosan gyakorinak tartják a szabályozás, a szervezés, a tervezés tartalmának és módszereinek változását, egy kiegyensúlyozottabb, egzisztenciálisan is hosszabb időre biztonságot nyújtó helyzet után vágynak. A fiatal munkatársaink viszont inkább a változásokat sürgetik, gyakran egészséges türelmetlenséggel szorgalmazzák a rég elavult módszereink vagy téves, nem hatékony lépéseink változtatását... Azt világosan meg kell mondanunk, hogy nem ígérhetünk ott változatlanságot, ahol tartósan - belső okokból eredően is — súlyos elmaradások, veszteségek keletkeznek. Másrészről kellő türelmet, megértést tanúsítunk és hosszabb ideig is kivárunk azokon a területeken, ahol a belső megújulásra reményt látunk, vagy a kialakult kedvezőtlen helyzetet alapvetően külső körülmények determinálják. Kádár János elvtárs múlt héten adott interjúja egyik mondatával egyezően mi is valljuk „hogyha van világos cél, megfelelő vezetés és minden alkotó erő összefog, akkor a maga urává lett nép - a mi esetünkben az LKM kollektívája - a nehézségeket leküzdve képes történelmi feladatokat megoldani. Hogy sikerül-e és mikorra ezt megtennünk, azt az elkövetkező idő bizonyítja majd. En e tekintetben még mindig optimista vagyok. Az elérendő célok mielőbbi megvalósítása érdekében gondolkodásbeli, felfogásbeli változáson is át kellene önmagunkat kényszeríteni. Nehézségeink okainak elemzése közben ugyanis sokszor, talán a kelleténél is többet hivatkozunk az úgynevezett külső körülményekre, amelyek számunkra kedvezőtlenek. Én úgy gondolom, ideje lenne nem az égből ránk szakadt sorscsapásnak tekinteni őket, hanem olyan kihívásnak, amely méltó választ kíván... És végezetül egy másik tapasztalatot sem árt jobban megszívlelnünk, azt, hogy minden nehéz gazdasági, politikai helyzetben kiemelt szerep vár az emberre. Az emberre, aki - szemben a holt anyaggal, a vakon ható erőkkel - képes arra, hogy dacoljon a legnehezebb körülményekkel, megkísérelje akár a lehetetlent is, s a maga javára fordítsa azt, ami tegnap még ellene hatott. Az Emberi tényező talán többeknek száraz, elvont terminológiája olyan élő, alkotó energiákat, hajtóerőket takar, amelynek mozgásba hozatalával még azt is megoldhatjuk, ami korábban lehetetlennek látszott. Vö. 337. 234. Túlösztönzött vállalatvezetők? Baán István emlékkönyv A diósgyőri Vas- és Acélgyár (LKM) története 1944-1988. 2001. 178. A magyar vaskohászat, mint válságágazat sorsa üldöztetés és hányatás lett az 1980-as évek végétől. Alapvető bűnnek rótták fel azt a mértékű túlfejlesztést, ami a - csak támogatással fenntartható - nem rubel elszámolású exportot szolgálta. Csak éppen azzal nem volt hajlandó közösséget vállalni az állami irányítás, hogy éppen az ő döntései és igényei hajszolták ebbe az irányba a vállalatokat. Sőt a továbbiakban - miután fokozatosan megvonták a támogatásokat és ezzel is nehezítették a vállalatok és dolgozóik anyagi helyzetét - továbbösztönözték a tőkés export túlteljesítést azzal, hogy a vállalatvezetőket félmillió Ft-os prémiumokkal jutalmazták. Ezzel, - különösen a létbizonytalanságban élő borsodi kohászati dolgozók tömegeiben - kegyetlen morális kárt okoztak. A megren-