Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

Icce (justa, media, Halbe) Általában földmérték. Mint híg űrmérték a fa, fém, üveg ivóedényekből alakult ki, elsősorban a kocsmai italméréseknél használt országos bormérték. Az általánosan használt budai icce kb. 0,85 1 volt, amely = 1 egri iccével. Kila (kile): Török eredetű, a hódoltság idején honosodott meg nálunk. a) Űrmértékként 1 kila általában = 1 vagy 2 pozsonyi mérő = 62,08 1 vagy 124,16 1, illetve 46,56 kg vagy 93,12 kg búza. b) Súlymértékként általában: 1 kila = 20 oka = 25,20 kg. A forrásokban nem mindig egyértelmű, hogy súlymértékként vagy űrmértékként szabad-e értelmeznünk. Korona (K) 1900 január elsejétől Magyarország hivatalos pénzneme, valutája 1924ig. Átszámítási kulcs: 1 forint = 2 K., ill. 1 krajcár = 2 fillér. 1 K pedig 100 fillért ért. Kosár A faszén adagolásakor használt, tájanként változó térfogatú mérőedény. Egy kosár faszén kb. 28 kg volt, 1805-ben 3.6 kosár 0.63 m

3-t tett ki. Köb-öl Valódi térfogatmérték, mivel három kiterjedést mér. Nálunk a bécsi változat terjedt el, csak a XIX. század elején lett országos mérték. a) 1 bécsi köb-öl = 216 bécsi köbláb= 6,82 m

3 b) 1 bécsi köbláb = 1728 köbhüvelyk = 0,031 m

3 c) 1 köbhüvelyk = 1728 köbvonal = 18,27 cm

3 Lat (loto, Loth) Súlymérték, osztrák eredetű. A köznapi gyakorlatban a legkisebb országos súlyegység volt. A bányászatban a bécsi ~ a XVI. század végéig 1,73 dkg, azután 1756-ig 1,753 kg, azután 1,750 dkg. Magyar ~ = 1,53 kg. Láb (pes, Schuh, Fuss) Hosszmérték: 18,9-33,6 cm, a gyakorlatban 31,6 cm Bányászatban: 1 bécsi - =31,26 cm = 12 hüvelyk Láda A XVIII. sz.-ban a vasérc adag mérésére használatos, kb. nyolc köbláb térfogatú mérőeszköz.