Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)
eltávozott, sürgősen orvoslandó lévén, ez a diósgyőri társpénztár igazgatótanácsát arra indította, hogy a gyártól kért kincstári telken mintegy 100 családi munkáslakháznak építését s ezeknek a gyár érdemes munkásai között béreikből történő levonás mellett örök áron való átengedését vette tervbe. A társpénztár ezen javaslatát az állami vasgyáraknak felügyelő bizottsága f. é. április hó 13-án tartott ülésén 359. sz. a. tárgyalta, de azt, miután munkásházaknak ily módozatok melletti építését sem a kincstár, sem pedig a társpénztár érdekében fekvőnek nem találta, javaslatomra jóvá nem hagyta, hanem tekintettel a fennálló nagymérvű munkáslakás hiányra, ennek némi enyhítésére a gyárfőnökséget felhatalmazta ugyanazon módozatok és feltételek mellett, mint a melyek mellett már több ízben, legutóbb a múlt évben Perecesen létesített munkáslakházaknak építése történt, ill. a társpénztártól hasonló módozatok és feltételek mellett igénybe veendő kölcsönnel munkáslakházaknak a kincstár részéről leendő építése végett az előmunkálatokat megtehesse. Az állami vasgyárak felügyelő bizottságának ezen határozata folytán a diósgyőri társpénztár ezen ügynek ily irányban leendő újbóli tárgyalására felhivatván, ennek igazgatótanácsa f. é. április hó 25-én tartott rendkívüli ülésében, az erről felvett s tiszteletteljesen idecsatolt eredeti jegyzőkönyv szerint egyelőre 54 új összesen 120 lakást és pedig 78 kétszobásat, 42 egyszobásat magában foglaló munkáslakházaknak létesítéséhez, melléképületekkel, valamint az összefüggő talajszabályozással, Szinvapataknak az építendő lakházaknak építési területére eső részeinek szabályozásával egy új híd építésével és egynek áthelyezésével együtt, az ezen munkálatokról összeállított költségvetés szerint szükséges összesen 812.000 K kölcsönösszeget megszavazta. Ennek alapján a társpénztárral a teljes tisztelettel idemellékelt, a kir. kincstári jogügyi igazgatóság által megelőző hasonló esetekre kidolgozott szerződésmintának szószerinti alkalmazásával kiállított szerződés köttetett, melynek értelmében a társpénztár a lakházakat felépíti, ezeket elkészültük után a vasgyárnak bérbe adja, mely az építési költséget 4 V£%-os kamatozás mellett 50 év alatt törleszti s ezen idő után az összes létesítmények a vasgyár végleges tulajdonába mennek át. Az állami vasgyárak felügyelő bizottsága f. é. április hó 28-án tartott gyűlésében 410 sz. a. hozott határozatával a társpénztári igazgatótanács határozatát jóváhagyván s a lakházaknak felépítése és bérlete iránt kötött szerződéshez hozzájárulván, bátorkodom a társpénztári igazgatótanácsnak ezen üléséről szóló eredeti jegyzőkönyvet, a kötött szerződést, valamint az építendő lakházakról összeállított költségvetéseket tiszteletteljesen Nagyméltóságod elé terjeszteni s úgy a szerződés, mint a költségvetések kegyes jóváhagyását kérni. Tiszteletteljes javaslatom kiegészítéséül a következőket jegyzem meg: A diósgyőri gyár a most részletesen beépíteni tervezett Nagyréti-zsombékos dűlőn és az Ördögárkon túl meghosszabbított Zimmermann utcán kívül még jelentékenyebb más földterületekkel bír, amelyek munkásházak építésére alkalmasak s amelyeket hasonló módozatok mellett fokozatosan beépíteni terveztek. Hogy ezúttal a lakáshiánnyal arányban nem álló 120 lakás építésére kívánok szorítkozni, annak oka, hogy az amúgy is nyomasztó téglaárak és kőművesbérek újabb felcsigázásához nagyobbmérvű építkezés által ürügyet szolgáltatni nem akarok. Hozzájárul, hogy az építkezésre elsősorban a társpénztár vagyonának természetes növekedését kívánom felhasználni, ami az építés kétévi tartama