Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

536. Kísérlet Diósgyőr elszállítására II. Nagyságos Fleischmann Győző úrnak főfelügyelő, gyár főnök Diósgyőr. Borsodvármegye főispánjának f.é. május hó 25-én 32/eln.sz.a. pénzügyminiszter úr 0 Nagyméltóságához intézett s onnan f.é. 25107P.M. számú magas rendelettel leadott átiratát ./. alatt csatoltan sürgős végeiményes jelentéstétel végett, visszavárólag leadom azzal, miszerint hasson oda, hogy az abban tárgyalt elszakadási mozgalomtól a gyár alkalmazottai tartózkodjanak. Budapesten, 1903. május hó 30. Vajkay sk. Nagytekintetű Közp. Igazgatóság! Vonatkozással f. évi május hó 30-án 22 ein. szám alatt kelt becses rendeletére, bátorkodom a kívánt véleményes jelentésemet a mellékelt emlékiratban tisztelettel beterjeszteni, amelyben Új-Diósgyőr, Pocogó és Nyírjes telepek lakosai részérói kezdeményezett községi különválás indokait felsorolom. Egyben a Borsodvármegye főispánja által a Nagyméltóságú Miniszter úrhoz intézett irat eredeti másolatát ide mellékelve tisztelettel visszaszármaztatom. Diósgyőr, 1903. szeptember 22. Fleischmann sk. Emlékirat a diósgyőri m.kir. vas- és acélgyárnak és az ezzel kapcsolatos telepeknek külön községgé leendő alakulása tárgyában, (részlet) A Diósgyőr anyaközség anyaközségtől való különválás mozgalma, mely a gyár környékéhez tartozó birtokosok között észlelhető, igen sok és fontos indokon alapszik. Elsősorban okozója ennek ama kirívó különbség, mely Diósgyőr anyaközség és a vasgyár népének természetében, véralkatában, felfogásában és foglalkozásában fennáll. Egy földművesekből álló falu képviselete által gyárunk és az azt környező telepek népességének érdekei nem mozdíthatók elő, sőt hátrányosan befolyásoltatnak, mert a haladást képviselő gyári elem és a műveltség alacsonyabb fokán álló conservativ fóldmíves lakosság továbbra is egy és ugyanazon községi kötelékben egymás vitális érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem maradhat. Fontos érv a községi különválás mellett az, hogy a községi elöljáróságnak székhelye több mint 4 kilométerre - tehát nagyon messze esik a vas és acélgyártól és az ezt körülvevő telepektől, ami elsősorban a közigazgatásra, az anyakönywezetésre és az igazságszolgáltatásra hátrányos, mert jelenleg az érdekelteknek a községi elöljáróságával való érintkezése költséges és fáradtságos, a gyár munkásaira hátrányos, amennyiben, ha ügyüket ott elintézni akarják, rendes körülmények között egy műszakjuknak elvesztésébe kerül; de a gyárra nézve sem mondható kedvezőnek ezen állapot, amennyiben fontosabb helyet betöltő munkás kimaradása a gyárra nézve veszteséget képez. így elvitathatatlan azon tény, hogy a közigazgatás minden ága, illetve neme sokkal sikeresebb és az érdekeltekre sok-