Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

fiát bízza meg a várnagysággal, aki előbbi Sáros megye főispánja volt, utóbb Borsod megye főispáni tisztségét is viselte. Nagy Lajos főképpen azóta kereste fel egyre gyakrabban Diósgyőr várát, amióta mint a lengyel trón örökösét, majd a lengyel korona viselőjét sűrűbben keresték fel a lengyel országnagyok. 1364-ben Nagy Lajos Diósgyőr várának uradalmához csere útján több faluval együtt megszerezte Miskolcot is. Ettől az időtől kezdve Miskolc és Diósgyőr története teljesen összekapcsolódik. Mária Terézia a diósgyőri várat 1755-ben a Grassalkovich-családnak adta bérbe. Maga a vár a kurucháborúk óta egyre pusztult. Szép faragott köveit elhordták a községbe vagy a szomszédos Miskolcra. De felhasználták az ómassai kohó építésénél is. Diósgyőr a XVIII. században és a XIX. század első felében a koronauradalomtól függő helyzetében éli a maga szűk keretek közti községi életét. A kincstár, mint a legnagyobb birtokos, nyújt a lakosságnak keresetforrást, de ez irányítja fejlődését is. Az erdei üzem fejlesztésével együtt járt az üvegipar és a vasgyártás megindítása is, a papírgyártás pedig a XVIII. sz. legvégén indulhatott meg; a hámori deszkafűrész, utóbb fűrészmalom 1779-ben már állott. Mindezek Diósgyőr lakosságának nyújtottak munkaalkalmat s így a község fejlődését nagyban elősegítették. A koronauradalom mint ilyen a XIX. sz. közepe tájáig maradt meg. Hámor: Valamikor Hámor területe jelentős hely volt. A környéken található barlangok - Szeleta-, Büdöspest-, Kecskelyuk-barlang - régészeti leletei őskori ember nyomait őrzik. A barlangok régészeti feltárása Herman Ottó munkásságának köszönhető. Hámor község viszonylag újkeletű, 18. században létrejött település. Létét a diósgyőri koronauradalomnak és Fazola Henrik vasgyárának köszönheti. A Szinva és a Garadna-patak völgyében Fazola vashámort épített, távolabb pedig üveghuták keletkeztek a Márkus-völgyben és környékén. A vasgyártás beindítása érdekében az uradalom - főleg szlovák - mestereket telepített a gyár közvetlen közelébe. Ettől kezdődően számíthatjuk a település történetét. A vashámorok és huták építése nem változtatta meg a vidéket, de a hámor körül telep keletkezett és ebből alakult ki Hámor község. A vasolvasztóval a Garadna patak völgyében is keletkezett egy telep, ami Felsőhámor lett, mai nevén Ómassa. Hámor község lakott helyei Jávorkút, Lillafüred, Ómassa, Újmassa. Hámor községet 1950-ben egyesítették Miskolccal. Pereces: A település története a 19. században kezdődött, amikor a koronauradalmi területeken, főleg az erdőkben kialakuló manufakturális ipar (hamuzsírégetés, üveggyártás, vasolvasztás) mellett megjelent az ipari szintű vasgyártás és termék-előállítás. Ekkor a bányászati kutatómunkák eredményeként bebizonyosodott, hogy Parasznya, Varbó, Diósgyőr települések környékén kiaknázásra érdemes szénva-