Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

aki szeretője volt. Broszmann hirtelen felindulásában három barátja jelenlétében kijelentette: ezért megfizetnek! - majd hazament revolveréért, s lesben állva a három román katonára rálőtt. Az egyik azonnal meghalt, a másik halálosan megsebesült, a harmadik karján sebesült meg és elrohant. Ez este 9 órakor történt. 10 óra után a miskolci motoros villamosról az utazó munkásokat a románok leszedték és csendőr laktanyába vitték, ahol megbotozták mindegyiket. Broszmann az újgyári villamos központ kéményébe bújt, majd mikor megtalálták, halálra ítélték. Utolsó kívánsága az volt, hogy Czingelt megbotozhassa. Megengedték neki, majd a Gloszban agyonlőtték. Czingelre azért haragudott, mert elfogatása után a kihallgatáson kemény hangon megszidta őt. Czingelt úgy megbotozta emiatt, hogy az napokig nem tudott járni... Kiszely Gyula kutatási anyagai XV. 642. Kivégezték a vasgyári gyilkost Napi jelentések 1919. augusztus 28. Kivégezték a vasgyári gyilkost a román királyi hadbíróság golyó általi halára ítélte Rozman Ferencet a Vasgyárban elkövetett gyilkosságért. Az ítéletet tegnap délután hajtották végre a Glosz-kitérő melletti mezőnyön. A delikvens az utolsó percekig hideg közönyös magatartást tanúsított, amiből egyáltalán nem lehetett következtetni tettének megbánására. Délután 4 órakor a delikvenst kivezették a vesztőhelyre és az ítéletet felolvasás után 4 óra 15 perckor végrehajtották. A jelen volt tiszti orvos pár perc múlva konstatálta a halál bekövetkeztét és a hullát elföldelték. KKMA 72. 4. 584. 643. Szovjet bérek a gyárban 1919. augusztus 28. Lénárt igazgató hirdetményben tájékoztatja a munkásokat, hogy az augusztus havi bérelszámolás még a szovjet bérek alapján fog számíttatni, mégpedig olyképpen, hogy a jelenlegi órabérek mellett először a bruttó keresetek állapíttatnak meg, s ezek 66%-a veendő tényleges keresetnek. De ez is csak ideiglenes intézkedésnek tekintendő. KKMA 72. 4. 585. 644. A munkásság hazafias kiállása Az, hogy a vasgyári munkásság zöme mennyire a nemzeti érzés mellett foglalt állást, semmi sem bizonyítja jobban, mint az az utasítás, melyet Malasits Géza termelési biztosnak adott akkor, amikor a június havában, Budapestre összehívott szovjetek kongresszusán képviseltette magát. Ez utasítás értelmében Malasitsnak ki kellett jelentenie, hogy a vasgyári munkásság nem helyezkedik a kommün álláspontjára, a Kun Béla és társai politikájával nem azonosítja magát.