Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

1898. Perecesi iker-akna építése. Újakna néven I. akna. Rövidebb szünet után 1901-ben villanymozdonyokat alkalmaznak elsőként a bányában, a II. sz. aknában. 1900. Lauday János 28 éves korában veszi át az iskola vezetését 154 gyerekkel. 0 a perecesi kultúrmunka polihisztora, nevét utca és emléktábla őrzi. 1903. Megalakul a Bányamécs Egylet, amelyet a belügyminiszter 1907. február 4-én hagy jóvá. Az egyletnek 153 tagja van. Mintegy 50 éven keresztül az egylet volt az összefogója a helyi kultúra és a közösség együttműködésének. Az újaknai színpadon elindul a színjátszás Lauday János rendezésében. 1910. Befejeződött a lakótelep építése. 137 házban 2312 személy lakott a népszámlálás adatai alapján. Ekkor épült meg a 12 kolónia, 120 lakással Pereces eredeti arculatának kialakítási munkálatai befejeződtek. A történelmi Magyarország legmodernebb bányásztelepülése volt. 1910. Megépült az új, emeletes iskola. Szeptember 1-én 6 osztályos rendszerében 400 gyermek kezdte el a tanulást. 1910. Az újaknai bányaüzem legnagyobb termelését ebben az évben érte el. A földtani állapotok miatt a termelést 1924-ben meg kellett szüntetni. 1911. Lauday János iskolaigazgató az énekkar után fúvós zenekart alakít. A közönség előtti bemutatkozás (10-12 éves fiatalokból) 1912. május 1-én volt. Baán István 2001. 1912 584. Új karnagy, jubileum a Jószerencse Dalkörben A Jószerencse 1912. január 4-i választmányi ülésén „Prámer elnök felemlíti, hogy Becht karnagy többszöri figyelmeztetés dacára sem változott meg, s legutóbbi szilveszteri próbákat is elmulasztotta, s hanyagul tanította a szereplőket, azért indítványozza, hogy küldöttségileg engedélyt kérnek a gyárfőnök úrtól arra, hogy a gyári zenekar karmestere legyen a dalárda karnagya, a ki erre hajlandónak ígérkezik." Február l-jén „Jegyző jelenti, hogy Becht karnagy lemondott, az erről szóló levelet a legközelebbi ülésen bemutatja. Tudomásul vétetik." Senger Gusztáv a Miskolci Nemzeti Színház karnagya 1911-ben otthagyta a színházat és a diósgyőri vasgyárban telepedett le véglegesen. Itt először a zenekar vezetését bízzák rá, fenti állásfoglalás alapján 1912. februártól a Jószerencse dalárdájának karmestere is. A nagy szakmai tudással és színházi gyakorlattal rendelkező kitűnő karnagy az elkövetkező évek művelődési életének nagy nyeresége és jelentős tényezője a diósgyőri vasgyárban. Senger mindjárt új zongorát ajánl beszerezni a Jószerencse számára. 1912. április 25-én Osztrovszky Kálmán, miskolci zongorakészítőtől 1000 koronáért vásárolnak egy „Adolf Neuburger, Wien" gyártmányú zongorát, melynek árát két részletben fizeti ki az egyesület. Márciusban a Gyárfőnökség levélben értesít, hogy kérvényükre az egyleti könyvtárhelyiség, valamint mulatságok alkalmával az étterem fűtéséhez a szenet díjmentesen engedélyezi, továbbá mulatságainkra a terem asztalainak és lócáinak elhelyezéséhez a szükséges napszámosokat rendelkezésünkre bocsátja... Kováts György 1990.