Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

A diósgyőri vasgyár munkásai körében is felvetődik az igény, amikor a Jószerencse választmányi ülésén már 1901-ben egy kinematográf beszerzéséről tárgyalnak. Anyagiak hiánya miatt ekkor a terv még nem valósítható meg. 1906. szeptember 6-án a választmányi ülésen „Elnök jelenti, hogy évekkel ezelőtt egy választmányi gyűlésen elhatároztatott, hogy az egylet egy kinematográphot fog beszerezni, mivel azonban annak idején ezen gépnek a beszerzése olyan drága volt, ebből kifolyólag annak beszerzését jobb időre halasztottuk, a mely most elérkezett, mivel most ugyanis kéz alatt sikerült nekem 300 koronáért egyet beszerezni azon reményben hogy ezen vételemet a választmány tudomásul fogja venni és a beszerzési árat utólagosan jóváhagyni. A választmány az elnök jelentését tudomásul veszi és a beszerzési költséget megszavazza. " Beszerezték tehát a diósgyőri vasgyár első kinematográfját és ezzel útjára indítják a legnépszerűbb, a legolcsóbb, a vasgyári munkástömegek által is elérhető szórakoztató eszközt, a mozit. Az első vasgyári kinematográf-előadást 1906 októberében rendezi a Jószerencse a munkásétteremben rendkívüli érdeklődés mellett. Az első műsor nem maradt ránk, de a gép kezelőjének neve igen. Szekerák Gyula választmányi tag vállalkozik az új berendezés kezelésére, és ezzel neve összefonódik a vasgyári mozi kialakulásával, fejlődésével. A közönség nemcsak a mozgóképekre, volt kíváncsi, hanem arra az ördöngös szerkezetre is, mely azokat elővarázsolta. Éppen ezért 1907. január 10-én Szekerák megemlíti, hogy a kinematográffal a képeket a színpad mögötti helyről kívánja vetíteni, hogy a kényes szerkezetű gép a közönség kíváncsiságának ne legyen kitéve s a nézőtéren oly zavarólag ne foglaljon helyet. Kováts György 1990. 553. Perecesi „Bányamécs" Dal- és Műkedvelő-Egylet A bányamunkásnép szellemi életének fejlesztésére, nemes irány új szórakoztatására, a magyar nyelv- és hazafias érzés ápolására 1906-ban alakult. Műkedvelő előadások, hangversenyek és táncmulatságok rendezésével a tagok közt társadalmi életet teremt. Olvasótermében különféle napi- és képeslapokkal, egyéb helyiségeiben kártya-, sakk-, dominó- és biliárddal szórakozhatnak a tagok. Dalárdája a magyar dalkultúrát ápolja, egyházi énekkara nagyobb ünnepeken a hitélet fejlesztésében segédkezik. Az egyesület kétpályás tenisztérrel is rendelkezik. Ld. még 624. DM KI 1928. 1907 554. A vasgyári labdarúgás kezdete Tíz évvel a magyarországi első labdarúgó mérkőzés megtartása után, 1907 augusztusában Budapestről vasgyárba került Bende Antal fiatal vasesztergályos. A diósgyőri vasgyár ekkoriban már az ország legnagyobb vasműve volt, és lakótelepén Újdiósgyőrrel együtt közel 10 000 fő élt. Bende Schulekéknél kapott