Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

Végül van szerencsénk még közölni, hogy az állami adók behajtásának elha­lasztása tárgyában is a miskolczi m. kir. pénzügyigazgatósághoz hasonló megke­resést intéztünk. Diósgyőr 1901. augusztus hó 9-én. Fleischmann Győző kir. tanácsos, gyárfőnök A vármegyei közigazgatási bizottság 1901. szeptember 6-án tartott ülésén tárgyalta a Vasgyár indítványát, s úgy határozott, hogy 1901. december 31-ig halasztást engedélyez, ugyanakkor felkéri agyár igazgatóságát, hogy amennyiben a kereseti viszonyok javulnak, az itt megadott határidő előtt is kezdje meg az útadó részletekben való levonását. A kereskede­lemügyi miniszter szeptember 30-án leiratban a tett intézkedésekről jelentésre hívta fel az alispánt. FBMMTI. 69. 521. A gyárigazgató szorult pillanata 1901. augusztus 14. A diósgyőri vas- és acélgyárban naponta újabb és újabb meglepetések vannak napirenden; e hét egyik napján tábla tétetett ki, hogy az éjjeli munkát megszün­tetik, amiből persze az következik, hogy a gyári pénztárnál ezentúl csak félannyi munkabér fog kifizettetni, mint eddig, hadd koplaljanak az éhezők és ha nem tetszik, hát fel is út, le is út. E táblai hirdetésre 80 becsületes munkás ment Técsey (Teutschl) igazgató irodájába és követelték, hogy vonja vissza ama végzetes táblát, mert különben a munkások nagy nyomornak vannak kitéve. Técsey igazgató kérésüket megtagad­va távozni akart, mondván, ő nem segíthet a bajon, mert nincs munka. Távozását a jóravaló munkások megakadályozták és kényszerítették elobbeni helyét elfog­lalni, kijelentve, hogy ők a legvégsőre képesek menni, ha kérésük meg nem ada­tik azonnal. Az igazgató e szorult pillanatban nem tehetett egyebet, mint telefonált a minisztériumhoz, hogy ha a végzetteljes határozatot nem vonják vissza azonnal, a lázadás a legnagyobb mértékben ki fog törni. Ez úgy is lett volna, de a végzés felső rendeletre azonnal visszavonatott és az üzem éjjel is működik. Hogy meg fog ez maradni így, vagy nem, a jövő titka. Ld. még 328. KKMA 72. 4. 188. 522. A II. sz. hivatalház létrejötte A gyár folytonos bővítése az adminisztratív személyzet szaporodását tette szükségessé, minek következtében a már több ízben bővített hivatalház kicsiny­nek bizonyult, miértis az eddigi bányamérnökségi hivatalépület megfelelő bővítés által II. számú hivatalházzá alakíttatott át s abban a gépészmérnökség, építésze­ti osztály és bányamérnökség találtak elhelyezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom