Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

ten a tisztviselők részére három étterem, egy díszterem és egy biliárdszoba lett kialakítva. A munkások és tisztviselők mellett itt étkeztek a gyár vendégei, de kedvelt szórakozóhely volt az árnyaskert is, ahol a gyár 1898-ban étkezőhelyiséget, tekepályákat és zenepavilont alakított ki, ahol a gyári zenekar rendszeres hangversenyt adott. Az egyenruhával ellátott gyári zenekar 24 zenészből és egy karmesterből állt, kik mindannyian a gyár alkalmazottai voltak. A hangszerek, hangjegyek és egyenruhák beszerzése és fenntartása valamint a zenészek díjazása az alkalmazottak és munkások terhére lett elszámolva, kiktől is e célra fizetésük ill. bérkeresetük % százaléka vonatott le. Olajos Csaba 1998. 111., D-i M. kir. Vas- és Aczélgyár története. 1910. 459. Jó szerencsét! A gyár lakossága az alapítástól kezdődőleg sok nyelvű volt. Ennek következménye az, hogy a munkahelyen és azon kívül különféle köszöntési mód vált szokásossá. Miután sok volt a felvidékről Diósgyőrbe telepített német bányász és kohász, akik a „Glück auf köszöntést használták, 1892. október 12-én az igazgatóság körrendeletben tudatta a dolgozókkal, hogy az egységes kohász köszöntés a jövőben a „Jó szerencsét" köszöntés lesz, használják ezt. Ettől az időponttól használják a diósgyőri kohászok azt a kohász köszöntést, mely általánosan országszerte, a Bányászati és Kohászati egyletben megtartott vita után, Pech Antal javaslatára 1894. április 7-e után országosan egységes köszöntéssé vált. KKMA 76. 100. 355. 460. Adómódosítások (A m.kir. Pénzügyminisleriumtól 39544 sz.K ŐRRE ND ELET Valamennyi kir. vasgyári hivatalnak és számvevőosztálynak.) Az Ő felsége 1891 évi február hó 3-án kelt legfelső elhatározásával a kincstári vasgyárak tisztviselői, altisztjei és főmunkásai részére rendszeresített jutalékok (tantiemek) megadóztatása tárgyában felmerült kételyek eloszlatása végett kijelentem, hogy: a kincstári vasműveknél alkalmazott tisztviselők, altisztek és munkásai jutalékai fizetés illetve bérkiegészítésnek tekintendők és ehhez képest következőleg megadózta tandók. a. ) a tisztviselők, altisztek és a 40 írtnál több havi díjt húzó munkások jutalékai - összevonván azokat az állandó fizetés összegével - az 1875 évi XXIX t.cs. 2.§ IV. pontja és 26, 28.§§-ai alapján a Kereseti adó IV (negyedik) osztálya alá vonandók: b. ) a 40 frtnál kevesebb havi bért húzó munkások jutalékai pedig az eddigi megadóztatással szemben vagyis az ezen munkások által a többször idézett törvény czikk 2.§ I.e. pontja és 7.§.c./ alosztálya szerint fizetendő I. (első) osztályú kereseti adó kirovásánál csak azon esetben idézhetnek elő változást, ha a havi