Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

Ez időben vált az intézet államivá. 1888 szeptember folyamán minden nagyban megváltozott. A vegyes iskola, melyben tanítóra s tanítványra egyaránt zsibbadtsággal hatott a túltömöttség, az iskola czélszerűtlen volta és a tanszerek hiánya megszűnt, lett osztott iskolánk. Az eddigi négy tanteremmel, egy tanítói és egy szolgaszobával bíró épület a leányoknak jutott, a fiúk az e czélra újonnan épült, szép és a pedagógia követelményeknek mindenben megfelelő épületbe költöztek. A fiúiskola megnyitásán kívül iskolai életünkben fordulópontot jelentett az óvoda alapítása. Laub Sándor 1890. 452. Nyersvasimport 1890-ben a már 1875-ben üzemen kívül helyezett nagyolvasztót, mivel annak a modern kohótechnika követelményeihez képest való átalakítása csak tetemes költséggel lett volna keresztülvihető, lebontották. A diósgyőri gyár nyersvas szükségletét 1875-tól egyrészt a kincstári gyárak nagyolvasztói, másrészt pedig a magyarországi és witkovitzi vasgyár biztosította. KKMA 76. 100. 355. 453. Teutschl Ferenc érdemei az öntvénygyártás fellendítésében Az üzemszerű, rendszeres acélöntvény-gyártás azonban 1884-ben indult meg Diósgyőrben. Ennek megteremtésében az 1870-es és 80-as évek során folytatott élénk európai tőkés fejlesztési eredményeket tanulmányozó és tudományosan is elemző Kerpely Antal tanácsai szolgáltak alapul. Teutschl, később (Técsey) Ferenc kohómérnök, aki a korabeli diósgyőri gyár technológiájának fejlesztésében múlhatatlan érdemű eredményeket ért el, Kerpely Antal javaslatára kísérleteket végzett a Siemens-Martin kemence bázikus béléssel történő kialakítására. Eredményes kísérletei alapján mindkét diósgyőri SM-acélgyártó kemencét bázikus béléssel látták el, ezzel vált biztonságossá a legyártott acél jó minőségben való homokformába öntése. A korszakalkotó javaslat sikeres megvalósítója Técsey Ferenc méltán érdemelte ki a kohász utókor nagy megbecsülését. Az SM-kemencék átalakítását követően a Martin-acélmű mellé építették fel az első ideiglenes acélöntödét, formaszárító kemencével, szárítókocsival, alapzati ejektorral és elkészítették a szükséges formaszekrényeket és a különféle szerszámokat. Az acélöntvények igen jó szilárdsági, szívóssági, kopásállósági tulajdonságait egyre jobban felismerve, rohamosan nőtt a gépipar igénye az acélöntvény alkatrészekre vonatkozóan, egyre több területen alkalmazták vasöntvények helyett is. Ennek következtében évről évre erőteljesen növekedett az acélöntvény termelése s 1890. évben elérte a 419 t-át. Ez évben, 1890-ben az egyesített Állami Vasművek és a diósgyőri gyár vezetésében beállott változás - Técsey (Teutschl) Ferenc a diósgyőri gyár főnöke - nagy fellendülést hozott. A gyár fejlesztésében jelentős volt az acélöntöde bővítése, és ezzel együttjárt a gyártott acélöntvények körének jelentős kibővítése. Megvalósították a vasúti keresztezések acélöntvényeinek, a mozdony-, szerkocsi és vagon kerékvázak acélöntvényből való ellátását, számos más mozdonyalkatrész, de más mezőgazdasági