Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

országban csak két gyár, a kincstári Brezava = Rhonitzi és az államvaspálya bányát reschitzai vasgyárak foglalkoztak sínek termelésével, ehhez legalkalma­sabbnak ajánlkozott Diósgyőr, az ország közepében feküdvén, a vasúti hálózat­nak legnagyobb összecsoportosulásával, sőt avval nem sokára összekötve, kifogy­hatatlan barna szén telepek közelébe, jó indulatú és az ellentét által nehezen bevehető vidéken és törzsgyökeres magyar nép közepette, termelő talajon ily előnyöket nyújtanak, hogy a helyiség választása kétséget nem szenvedhetett. Azért is a nagyméltóságú m:k: pénzügyminisztériumnak 1868-ik év február hó 5.­én 8393 sz:a: kelt magas intézvénye folytán a gyár építése elrendeltetett és alá­íratva bízatott a szükséges előmunkálatok haladéktalan kivitele. Az építkezések 1868 május közepe táján kezdettek meg és 1870-ik év végével már annyira befejezvén, hogy az olvasztó kemence és a kavarda a hengerdébe egy gőzkalapáccsal és a nyers sín hengerrel megindíttattak. Az építkezés alatt több előre nem látott akadályokkal kellett megküzdeni, így az igen vastag agyag réte­gekbe a nehéz gépek és magas épületek mint az olvasztó pest, kürtök, hengerek, nagy pöröly s:a:t: részére nem lehetvén bár 5-6 öl mélységbe sem elegendő szilárd alapfóldre jutni. Amiértis tölgyfa czölöpök és róstózatokhoz kellett folyamodni, az építkezés alatt beállott több heti esős idő a már készen volt nagyterjedelmű alap­zatokat, melyek még be nem töltvék - feláztatta és beomlottak, különösen a hosz­szú vízvezeték és víztartó, minthogy még nem lévén beboltozva, nagy kárt szen­vedtek és majdnem egészben újból kellett ásni, úgy beomlottak. Nagy küzdelembe került, minthogy akkor Miskolcz közelében nagyobbszerű vasúti építkezések keletkeztek, a napszámosok, kőműves és ácsok megszerzése, valamint a kellő számú fuvarosok kiállítása roppant feladat volt, a járatlan uta­kon Miskolczon keresztül a nagy és több 100 mázsánál nehezebb géprészek és kazánok kihozatala sokszor 20 pár lovat és ökröt vett igénybe az út járhatatlan­sága miatt. A munkásnép többnyire felvidéki tót lévén a nyári meleg napokon sokan megbetegedtek, mely esemény az építkezést szintén igen hátráltatta. Ellenben nagy előnyére volt az építkezésnek azon helyszíni tulajdonság, hogy a gyár helyiség közelében, sőt helyben jó téglafóld találtatott, közelébe homok, mész, alapkő, tűzmentes agyag tiszta jó kovakő, kovahomok és épület fa. Igen jó szolgálatokat tett az építkezésnek a közelfekvő hámori vasgyár és öntődéje, nem különben a közellévő vasúti közlekedés. A vasgyár állományához tartozik: 1. Vasércz-bányászat. A diósgyőri vasgyár nagykiterjedésű és gazdag vasércz bányákkal rendelke­zik, melyek azonban jó távol fekszenek a gyárhoz ellenben olcsó vaskövet szolgál­tatnak. Bányái következő helységekbe fekszenek, a:m: Alsó és Felső Telekesen barna kőre, Rudabányán barna és veres vaskőre, Szilas és Rákó helységekbe barna vaskőre, Tapolcsány, Nekézseny, Uppony szegény tartalmú, de a keverés­hez igen jó anyag vaskővel bír. A fent elősorolt helyiségek mind Borsodmegyében fekszenek kivéve a Szi­lasrákói bányát, mely Torna megyében fekszik a fennemlített vasérczbányák 4.7 mértfóld távolságra vannak a vasgyártól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom