Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

országban csak két gyár, a kincstári Brezava = Rhonitzi és az államvaspálya bányát reschitzai vasgyárak foglalkoztak sínek termelésével, ehhez legalkalmasabbnak ajánlkozott Diósgyőr, az ország közepében feküdvén, a vasúti hálózatnak legnagyobb összecsoportosulásával, sőt avval nem sokára összekötve, kifogyhatatlan barna szén telepek közelébe, jó indulatú és az ellentét által nehezen bevehető vidéken és törzsgyökeres magyar nép közepette, termelő talajon ily előnyöket nyújtanak, hogy a helyiség választása kétséget nem szenvedhetett. Azért is a nagyméltóságú m:k: pénzügyminisztériumnak 1868-ik év február hó 5.én 8393 sz:a: kelt magas intézvénye folytán a gyár építése elrendeltetett és aláíratva bízatott a szükséges előmunkálatok haladéktalan kivitele. Az építkezések 1868 május közepe táján kezdettek meg és 1870-ik év végével már annyira befejezvén, hogy az olvasztó kemence és a kavarda a hengerdébe egy gőzkalapáccsal és a nyers sín hengerrel megindíttattak. Az építkezés alatt több előre nem látott akadályokkal kellett megküzdeni, így az igen vastag agyag rétegekbe a nehéz gépek és magas épületek mint az olvasztó pest, kürtök, hengerek, nagy pöröly s:a:t: részére nem lehetvén bár 5-6 öl mélységbe sem elegendő szilárd alapfóldre jutni. Amiértis tölgyfa czölöpök és róstózatokhoz kellett folyamodni, az építkezés alatt beállott több heti esős idő a már készen volt nagyterjedelmű alapzatokat, melyek még be nem töltvék - feláztatta és beomlottak, különösen a hoszszú vízvezeték és víztartó, minthogy még nem lévén beboltozva, nagy kárt szenvedtek és majdnem egészben újból kellett ásni, úgy beomlottak. Nagy küzdelembe került, minthogy akkor Miskolcz közelében nagyobbszerű vasúti építkezések keletkeztek, a napszámosok, kőműves és ácsok megszerzése, valamint a kellő számú fuvarosok kiállítása roppant feladat volt, a járatlan utakon Miskolczon keresztül a nagy és több 100 mázsánál nehezebb géprészek és kazánok kihozatala sokszor 20 pár lovat és ökröt vett igénybe az út járhatatlansága miatt. A munkásnép többnyire felvidéki tót lévén a nyári meleg napokon sokan megbetegedtek, mely esemény az építkezést szintén igen hátráltatta. Ellenben nagy előnyére volt az építkezésnek azon helyszíni tulajdonság, hogy a gyár helyiség közelében, sőt helyben jó téglafóld találtatott, közelébe homok, mész, alapkő, tűzmentes agyag tiszta jó kovakő, kovahomok és épület fa. Igen jó szolgálatokat tett az építkezésnek a közelfekvő hámori vasgyár és öntődéje, nem különben a közellévő vasúti közlekedés. A vasgyár állományához tartozik: 1. Vasércz-bányászat. A diósgyőri vasgyár nagykiterjedésű és gazdag vasércz bányákkal rendelkezik, melyek azonban jó távol fekszenek a gyárhoz ellenben olcsó vaskövet szolgáltatnak. Bányái következő helységekbe fekszenek, a:m: Alsó és Felső Telekesen barna kőre, Rudabányán barna és veres vaskőre, Szilas és Rákó helységekbe barna vaskőre, Tapolcsány, Nekézseny, Uppony szegény tartalmú, de a keveréshez igen jó anyag vaskővel bír. A fent elősorolt helyiségek mind Borsodmegyében fekszenek kivéve a Szilasrákói bányát, mely Torna megyében fekszik a fennemlített vasérczbányák 4.7 mértfóld távolságra vannak a vasgyártól.