Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12; Miskolc, 2003)

nak, hogy amennyiben nem stiláris sajátsággal, hanem úgynevezett tollhibával találkoztam, a szöveget értelem szerint javítottam. Az adattári anyagokkal kapcsolatban az őrzési helyét, illetve az intézmény nevét és az adattári jelzetet az általánosan használt rövidített alakban közlöm. A kötet végén a tartalom-, irodalom- és rövidítésjegyzéken túlmenően a forrásokban előforduló szakkifejezések és mértékek értelmezése található. Remélem, hogy a kiadvány jó szolgálatot tesz a kutatók mellett a múzeumlátogatók, vagy egyszerűen csak a technikatörténet iránt érdeklődők és nem utolsósorban a valamilyen formában érintett emberek, családok körében a „megtépázott" vasgyár történeti szerepének tárgyilagos megítélésében. Úgy gondolom, helyénvaló s illendő, hogy e helyen köszönetet mondjak a Miskolci Egyetem levéltárában Göndös Gáborné könyvtárosnak valamint az Öntödei Múzemban Dr. Gönczy Ilona adattárosnak a kiváló, lelkiismeretes együttműködésért, és az iratok egy részének reprodukálása terén nyújtott technikai segítségért, továbbá a számítógépes feldolgozásért feleségemnek és Gábor fiamnak. Köszönöm Dr. Zsámboki Lászlónak, a Miskolci Egyetem Levéltár, Könyvtár, Múzeum főigazgatójának lektori munkáját, illetve a kötettel kapcsolatos hasznos észrevételeit, tanácsait. Végül köszönettel tartozom támogatóimnak, illetve a kiadónak: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatójának és munkatársainak, hogy tevőleges közreműködésükkel a vasgyár első százötven évének két kiemelkedő alakja; Fazola Henrik halálának 225., valamint „Diósgyőri" Técsey Ferenc halálának 100. évfordulójának előestéjén a kötet megjelenhetett. a szerző.