Porkoláb László: Régi vaskohászati szakkifejezések, műszók, zsargonok (Miskolc, 2003)

AJÁNLÁS A Kárpát-medencét elfoglaló magyarság fejlett vasgyártási ismereteket hozott magával, s az itt talált természeti környezet és ősi vasgyártó kultúra egyaránt megfelelő alapot nyújtott a vasművelés szélesítésére. A vasmegmunkálás (kovácsolás és forrasztás) terén a fejlődés jórészt folyamatos volt, elsősorkan ittkoni ismeretbővülésre alapozva, de a vaskinyerés, majd acélgyártás terén az innovatív módszerek külföldi (nyugati) mesterek útján terjedtek el. Mindezek következménye, kogy vaskohászatunk szakmai kifejezései, a Lerendezések, eszközök, szerszámok, műveletek, féltermékek és késztermékek elnevezései az egymást követő századokkan, évtizedekben idegen elnevezésekkel bővültek. Főként a latin, majd a kazai vaskokászat fellendülésének évszázadaiban a német, a medence egyes körzeteiben a szlovák elnevezések lettek uralkodók. Magyar nyelvű szakirodalmunkban túlnyomóan német vagy német eredetű kifejezések terjedtek el. Ebben, a korszaktól és külföldi befolyástól függő és változó, igen gazdag és tarka elnevezésbőségben nyújt eligazítást Porkoláb László „Régi vaskokászati szakkifejezések, műszók, zsargonok" c. munkája. A szerző számos magyar szakirodalmat (szám szerint 132-t) dolgozott fel, kezdve Bidermann 1856-ban megjelent könyvétől, illetve Czuczor és Fogarasi 1865. évi Magyar nyelv szótárától 2000-ig. Az elmúlt 150 év fontosabb hazai szakirodalmából csaknem teljes vaskokászati tevékenységet átfogóan gyűjtötte ki a régi és idegen nyelvű, de a kazai gyakorlatban és irodalomban megkonosodott vagy kasznált kifejezéseket és elnevezéseket. A legtöbbjükköz korabeli szövegből idézett magyarázattal is szolgál, sőt akol szükségesnek tartotta, a legújabb szakirodalmi megfogalmazással pontosít vagy kiegészít. A források megjelölésével érzékelteti azt is, hogy az idézett kifejezések és magyarázatok a vaskokászat melyik korszakára jellemzők. Porkoláb László kutatómunkájának eredményét szakmai és technikatörténeti tekintetben egyaránt nagyra értékelem; a kazai szakirodalomban hiánypótlás, amely részben vaskokászati értelmező szótár szerepet is vállal. Bud ajeno, 2003. április. 3 Dr. Sziklavári János az MTA doktora címzetes egyetemi tanár oki. kok omernoR